+3622582310
Csákvár hazánk egyik legrégibb települése. A régészet tanúsága szerint Csákvár, már az ősember óta lakott hely volt. Területének folytonos lakottságát újkőkori, bronzkori, kora vaskori, késő vaskori (kelta) és népvándorlás kori (germán) leletek sora bizonyítja. A magyar honfoglalás időszakának sírleletei a római kori temető területén kerültek elő.
A II.sz.-ban a rómaiak virágzó kis provinciát hoztak itt létre Floriana néven. Csákvár volt a találkozási pontja két fontos római útnak (Aquincumtól Székesfehérvár és Szombathely felé). Erre a széles jól kialakított útra utal az Öreg utca elnevezés. A "Várdomb" környezetében római kori sírokat találtak mely a Floriana nevű pannóniai belső erődrendszer egyik láncszeme.
A Báróczházy (Báracházi) barlang bejáratánál egy itt élt római helytartó felirata látható Dianáról a vadászat istennőjéről. Csákvár nevének első írásos említése Anonymusnál - 1200 körül- " Sac..castrum" ( Csák vár) ,Kézainál -1283 körül- Chakwara, a Budai Krónikában -1473- Chaak-Vara.
A magyarok a honfoglalás után telepedtek le Csákváron. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem Előd vezérnek adta vitézségéért a Vértes keleti részét. Előd fia Szabolcs a Vértes tövében várat építtetett, melyet unokája Csák örökölt. A Csák nemzetség hosszú időn át élt ezen a birtokon. Innen ered a Csák-vár elnevezés. A várat I.András 1046-ban leromboltatta viszálykodás miatt, de a vár körüli település fennmaradt és Gesztesvárral együtt jutott 1453-ban Újlaky Miklós erdélyi vajda birtokába. Több birtokosváltás után egy házasság révén került Gróf Esterházy Miklós nádor tulajdonába 1629-ben. Az Esterházy család felvirágoztatta a birtokot, és a települést. Kastélyt, templomot nagy gazdaságot létesített Csákváron.
Csákvár az oszmán-török hódoltság után visszaállított Fejér vármegye közigazgatási rendjében a Vértesaljai járáshoz tartozott. Az 1767-es vármegyei közgyűlésen létrehozták a Csákvári és a Bicskei járást.
1792.június 20-án I.Ferenc gróf Esterházy János kérelmére privilégium levelet adott a településnek, amellyel mezővárosi rangra emelte. 1849 után a Bach korszak idején a települést a székesfehérvári járáshoz sorolták. 1862-ben szolgabírói járási székhely, 1868-tól pedig főszolgabírói kerületi székhely lett.1878-tól a Móri járás, 1950-től a Bicskei járás nagyközsége volt, napjainkban nagyközség.
Csákvár több esetben is a politikai érdeklődés homlokterébe került. 1848-ban népképviseleti, majd 1910-ig az országgyűlési választókerület központja volt.A török megszállás idején elnéptelenedett a település, de 1566-ban már hat ház után fizettek adót. A felszabadító harcok során megsemmisült a falu. 1696-ban már 26 adózó családfőt írtak össze, ismét visszatelepült a lakosság. 1753-ban már 336-ra növekedett a családok száma, ami megközelítően 2000 fős össznépességet jelentett. II.József a magyar korona minden országára kiterjedő népszámlálást és ezzel egyidejűleg katonai felmérést végeztetett 1782-1787 között. Ez a népszámlálás számba vette a település valamennyi rétegét. A 2746 fős népességből a nők száma 1344, nemes 47 fő, 2 papi rendből való, 5 polgár és mesterember volt.
Írásos emlékek tanúsága szerint Csákváron már 1332-ben volt plébánia, és papját Mártonnak hívták. A barokk stílusú római katolikus templomot eredetileg egy tornyúnak építtették, majd mai alakját 1818-ban nyerte el. Legnagyobb harangját az I.világháború idején a hadsereg elrekvirálta, de a község plébánosa utánament és Esterházy gróf segítségével a székesfehérvári állomásról visszahozatták és ünnepélyes keretek között ismét felhúzták a toronyba.
A török megszállás után idetelepült mesteremberek főként reformátusok voltak. Az evangélikus közösség kicsi volt, de templomot ők is építettek. Mindegyik felekezetnek volt iskolája, de a legnagyobb iskolát a római katolikus hitközség tartotta fenn. Krasztina Lajos róm.kat.lelkész 1932-ben írta meg Csákvár történetét, s ebben említést tesz arról, hogy a község lakosságának több mint fele földműves, a többi része iparos, kereskedő. Sok mesterség képviselője dolgozott a faluban: ács, asztalos, bognár, cipész, csizmadia, fazekas, lakatos, hentes, kádár, kályhás, kovács, kőműves, kötélgyártó, mészáros, pék, szabó, szíjgyártó, szűcs, szikvízgyártó, molnár, szatócs-kereskedő, vendéglős. Az 1849-es összeírásban összesen tizennégy iparágat vettek fel. 1821-ben nyílt meg Az Isteni Gondviseléshez címzett gyógyszertár. A kereskedők létszáma a reformkortól gyarapodott (1863-ban már húsz boltos kereskedőt írtak össze).
A Rákóczi szabadságharc után a vármegye állandó katonaságot állomásoztatott Csákváron, ami a lakosságnak sok bosszúságot, kárt okozott (katonai beszállásolások terhe, a számukra végzett ingyenmunka, a hadiszállítás, és élelmezésük a porció). 1831-ben felépült számukra a barokk stílusú egyemeletes "quartély - ház", mely laktanyául szolgált számukra. Ez az épület később a szerzetes nővérek szociális otthona.
A Csákváron állomásozó katonaság a kiegyezés után hagyta el a falut. Az 1700-as évekbeli temető bejáratánál állította fel a falu lakosai felett rendelkező úriszék az akasztófát, melynek helyét még az 1930-as években is emléktábla jelölte, s a mai napig fennmaradt ezen a helyen a "bitókút" elnevezés.
Az 1848-49-es szabadságharcból Csákvár lakossága is kivette a részét. A szabadságharc bukása utáni önkényuralom időszakának híres eseménye Libényi János csákvári szabólegény nevéhez fűződik. 1853 február 18-án késsel támadt I.Ferenc József császárra. A kemény gallér megvédte a császár életét, de a merénylőt kivégezték.
Az abszolutizmus időszakában, 1860-ban a közigazgatást visszaállították az 1848 előtti szervezeti keretek közé. A lakosság száma ekkor elérte a négy és fél ezer főt. Az Esterházy uradalom központja Csákvár volt, mely ekkorra közepesen fejlett mezőváros volt.
Az alsófokú polgári közigazgatás időszakában Csákvár elvesztette járási székhely státusát, majd 1872-ben nagyközségi besorolást kapott, elvesztette mezővárosi címét, de vásártartási jogát megtartotta. 1878-ban a móri járáshoz csatolták. A XX.század elején a lakosság száma 4795-re emelkedett. Az elöljáróságot a bíró, a törvénybíró, esküdtek, a jegyző, a pénztárnok, a körgyám és a körorvos alkotta. A község saját postával, távirdával rendelkezett és területe elérte a 20.742 katasztrális holdat. Az uradalmi kórházat 1832-ben alapították, majd később bővítették. A községben 1821 óta működött "Az Isteni Gondviseléshez" címzett gyógyszertár. Csákvár 1897-ben körorvosi székhely lett. Az ipartársulatok 1872-től alakultak.
Az Önkéntes Tűzoltótestület 1878-ban alakult melynek első parancsnoka Esterházy Miklós Móric gróf volt. Az Önkéntes Tűzoltó Egyesület a mai napig létezik. A község 1927-ben kötött szerződést a Bicskei Villamossági Rt-vel világítási és egyéb villamossági berendezések létesítésére. A paraszti gazdaságokban megtermelt javak értékesítésére megalakult a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 1922-ben, amely a lakosság ellátásában meghatározó szerepet töltött be. Az Esterházy család tagjainak vezetésével megalakult a Stefánia Szövetség, mely intézete fő feladatának tekintette az anya és az újszülött védelmét, valamint szociális segítség a rászorulóknak fajra, nyelvre és vallásra tekintet nélkül.
Az első világháborúban 208 csákvári hősi halottja volt a falunak, számukra emléktáblát a helyi templomokban állítottak.
A II.világháborút is megszenvedte a lakosság. A német, majd az orosz hadsereg teljesen kirabolta a falut. A falu határában még a németek által épített katonai repülőtér kapott nagy szerepet az 1944 őszén folytatott csatában. Három hónapig tartó álló háború alakult ki, ami márciusig tartott, a szovjet csapatok nyugati áttöréséig. A falu végig katonai megszállás alatt volt. Hadtörténeti nevezetesség, hogy Csákvár-Gánt térségében 1945.január 28-30. között hatalmas veszteségekkel vívták ki a magyar és méneskari huszárok utolsó nagy ütközetüket. Az ott hősi halált halt katonáknak a 2001-ben emelt "Huszár emlékmű" állít emléket.
A háború után a helyreállítási munkálatok komoly erőfeszítést jelentettek a lakosságnak. Az Esterházy birtokot teljes mértékben államosították. Az 1945-ös földosztáskor 528 családnak juttattak ingatlant, és 341 családnak házhelyet.
A Csákvári Földmíves Szövetkezet 1945.decemberében alakult meg 63 taggal, majd 1975-ben 907 taggal az Állami Gazdaság.
Az 1956-os forradalom Csákváron is érzetette hatását. Megalakult a nemzetőrség. A forradalom bukása után sokakat bántalmaztak, internáltak.
A hetvenes évek elején az Esterházy kastélyban létrejött a 400 ágyas megyei TBC -és gyógyterápiás intézet. A község lakossága ebben az időszakban már 5300 fő volt, a falu több irányban terjeszkedett. Új lakótelepek létesültek, utak épültek, Sportintézmény, orvosi rendelő, óvoda, iskola épült. A magyar állam alapításának millenniumi esztendejében 2001-ben adták át az új községházát, elkészültek az új köszöntő táblák a faluba bevezető utak mellett. A statisztikai adatok a község dinamikus fejlődését bizonyítják.
