Amerika és Kína úgy szennyezi a légkört, mintha nem lenne holnap
Europethrob hírek ', Külföldi hírek
Idén július 30-ára esett a túlfogyasztás világnapja, amely soha nem volt még ilyen nagymértékű. A túllépést főleg a fosszilis energiahordozók használata okozza: jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át, nem mellesleg a karbonemisszió az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka. Közel egy évtizeddel a Párizsi Klímaegyezmény után tovább nő a világ üvegházgáz-kibocsátása; a legnagyobb kibocsátó ma már messze Kína, de összetettben egyelőre nincs veszélyben az Egyesült Államok tetemes előnye.
Az idei évben július 30-án jött el a túlfogyasztás világnapja (Earth Overshoot Day), vagyis az a naptári nap, amikor az emberiség felhasználja mindazt a természetes erőforrást, amit a Föld egy egész év alatt képes újratermelni. Az emberiség jelenleg 73%-kal gyorsabban éli fel a Föld készleteit, mint amennyit a bolygó regenerálni tud; ez azt jelenti, hogy a működésünkhöz mintegy 1,73 Földre lenne szükség.
A túlfogyasztás világnapja idén 6 nappal későbbre esett, mint 2025-ben, de ez nem a fenntarthatóbb erőforrás-felhasználásnak, hanem módszertani változásnak, az adatok felülvizsgálatának a következménye. Az óceánok karbonnyelő kapacitásának felfelé módosítása és más kiigazítások hatására a túlfogyasztás napja 8 nappal került volna hátrébb, de mivel a tényleges növekedés 2 nappal előrébb hozta volna a túlfogyasztás dátumát, így eredő hatásként a dátum 2026-ban 6 nappal későbbre esik, mint 2025-ben.
Tehát, az adat-felülvizsgálat hatását kiszűrve megállapítható, hogy az idei túlfogyasztás a valaha mért legnagyobb mértékű.
A magyarországi túlfogyasztás napja idén június 24-ére esett - vagyis Magyarország továbbra is jóval a fenntartható szint felett használja a természeti erőforrásokat, és a globális átlagnál is rosszabbul teljesít -, miután 2025-ben június 2-án, 2024-ben pedig május 25-én értük el ezt a napot.
A javulás hátterében a módszertani változásokon túl egyebek mellett az állhat, hogy
az ipari termelés az elmúlt években visszaesett, ami átmenetileg mérsékelhette a hazai erőforrás-felhasználást és a környezetterhelést, illetve a fogyasztás növekedése is visszafogottabb volt
- ebből a szempontból továbbra is az uniós rangsor sereghajtói közé tartozunk - mutatott rá a WWF Magyarország.
A globális túllépést általánosságban a fosszilis energiahordozók használata, a pazarló termelés és felhasználás, az intenzív mezőgazdaság és az ökoszisztémák folyamatos zsugorodása okozza.
Jelenleg a karbonlábnyom – amely elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szén-dioxid-kibocsátásból adódik – teszi ki az emberiség ökológiai lábnyomának 61%-át. Az emberi tevékenységből származó karbonemisszió nem mellesleg az egyre gyakoribb és extrémebb időjárási szélsőségeket hozó klímaváltozásnak is a fő oka.
A fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás mindössze néhány évtized alatt drasztikusan súlyosbította az európai hőhullámokat és átrajzolta a csapadékviszonyokat, aminek számos kedvezőtlen hatását például a Duna esetében egyre keményebben tapasztalja meg Magyarország is, amely a világátlagnál mintegy kétszer gyorsabban melegedő Európán belül is az egyik leginkább kitett a változásoknak.
Pedig Magyarország a világ energiafelhasználása és ipara által 1751 óta összesen kibocsátott közel 1 800 milliárd tonna szén-dioxid mindössze nem egészen 0,3%-ának (5,18 milliárd tonna 2024-ig) légkörbe kerüléséért felelős,
az aktuális globális emissziónak pedig csak mintegy 0,1%-át adja körülbelül 40 millió tonnás éves kibocsátásával.
Az 1 magyar állampolgárra jutó aktuális emisszió mértéke 4,14 tonna/év, amivel a világ- (4,73 tonna) és az európai uniós átlagtól (5,39 tonna) is elmaradunk, nem beszélve Kínáról (8,66 tonna) vagy az Egyesült Államokról (14,2 tonna).
Ami a legnagyobb szennyezőket illeti:
az első ipari forradalom kezdete, a 18. század közepe óta az energiafelhasználás és ipar által összesen kibocsátott CO2-mennyiség legnagyobb részéért, közel 25%-áért az Amerikai Egyesült Államok a felelős (435 milliárd tonna CO2).
A kumulatív, vagyis összesített kibocsátás alapján összeállított toplista második helyén az Európai Unió és Kína áll egyaránt 16-17% körüli részaránnyal (~300 milliárd tonna CO2), azonban utóbbi az elmúlt években már vélhetően megelőzhette a mai EU 27 országa alkotta csoportot. Őket az Egyesült Királyság (~80 milliárd tonna), a gyorsan zárkózó India (~66 milliárd tonna), Kanada (~36 milliárd tonna), Dél-Afrika (~23 milliárd tonna) és Brazília (~18 milliárd tonna) követi a sorban.
Forrás, szerző: portfolio.hu