Éjszaka rendszeresen leizzadsz?
Érezd!, Egészség

A nyári hőségriadók idején könnyű legyinteni a fülledt éjszakákra, de Dr. Jiri Kubes sugáronkológus arra figyelmeztet, hogy a tünet mögött súlyos kór is állhat. A statisztikák szerint a potenciális rákos vészjelzést tapasztalók 32 százaléka fél éven belül egyáltalán nem fordul orvoshoz, ami végzetes késlekedéshez vezethet.

Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb különbségeket és azokat a kritikus jeleket, amelyeknél azonnal lépni kell:

A hőség és a betegség különbsége: ha a szobában 26–28 fok van, a nyirkos bőr természetes. Ha viszont a hálószoba hűvös és jól szellőzik, mégis csuromvizesen ébredsz, és le kell cserélned az ágyneműt vagy a pizsamát, az már kóros reakció.
A kritikus idősáv: Ha a megmagyarázhatatlan, intenzív éjszakai izzadás rendszeresen, több mint 2–3 héten át fennáll, tilos tovább halogatni a kivizsgálást.
Vérképzőszervi daganatok: A visszatérő, áztató izzadás leggyakrabban a limfóma vagy a leukémia rejtett tünete lehet, ahol a rendellenes vérsejtek elnyomják az egészségeseket.
Veszélyes kísérő tünetek: Azonnal orvoshoz kell fordulni, ha az izzadás mellett indokolatlan fogyást, makacs lázat, fájdalmatlan csomókat (nyakon, hónaljban), tisztázatlan véraláfutásokat vagy erős bőrviszketést tapasztalsz.
Nem kell rögtön pánikolni: Dr. Kubes kiemeli, hogy a rák korántsem a leggyakoribb ok. A háttérben állhat menopauza, szorongás, pajzsmirigy-túlműködés vagy bizonyos gyógyszerek (antidepresszánsok, szteroidok) mellékhatása is.
Lehetséges diagnózisok (Differenciáldiagnózis)
Amennyiben az éjszakai izzadás hátterében nem a környezeti hőség áll, az alábbi orvosi lehetőségek merülhetnek fel alapos kivizsgálás során:

Hematológiai daganatok: Limfóma (nyirokrák) vagy leukémia (vérrák).
Endokrinológiai eltérések: Pajzsmirigy-túlműködés (hyperthyreosis) vagy hormonális változások (változókor/menopauza).
Pszichés vagy gyógyszeres tényezők: Súlyos szorongásos zavarok, illetve antidepresszánsok vagy szteroidok szedésének mellékhatása.
Kezelési lehetőségek
A tünet megszüntetése minden esetben a kiváltó alapbetegség célzott kezelésétől függ:

Onkológiai vagy hematológiai kezelés: Daganatos elváltozás esetén sugárterápia, kemoterápia vagy célzott gyógyszeres kezelés az onkológus protokollja szerint.
Hormonpótló vagy endokrin terápia: Pajzsmirigy-túlműködés esetén hormonszint-szabályozó gyógyszerek, menopauza esetén hormonpótló készítmények alkalmazása.
Gyógyszermódosítás és pszichoterápia: Amennyiben a tünetet szorongás vagy egy aktuálisan szedett gyógyszer mellékhatása okozza, az orvos módosíthatja a terápiát, illetve szorongásoldó kezelést írhat elő.

Forrás, szerző: borsonline.hu