Még hogy a kenyér maga a sátán? Épp ellenkezőleg: a jó minőségű, teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérben sok értékes makro- és mikrotápanyag van, emellett rostforrásnak sem utolsó – mondja Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa. A szakember ezzel cáfolja azt a tévhitet, hogy a kenyér egészségtelen.
A teljes kiőrlésű kenyér értékes rost-, fehérje- és mikrotápanyag-forrás, a fogyasztása egészséges
A szénhidrátok alapvető energiaforrások, s nem önmagukban hizlalnak, hanem a túlzott kalóriabevitel okoz túlsúlyt
A teljes kiőrlésű kenyér fogyasztása csökkentheti a civilizációs betegségek kockázatát
Keressük az adalékmentes, magas teljes kiőrlésű tartalmú kenyereket, és párosítsuk egészséges feltétekkel
Nem kell persze, kenyeret kenyérrel enni, de mértékkel fogyasztva a kenyér az egyik legalapvetőbb táplálékunk. Kivéve azoknak, akik félnek tőle, mint ördög a tömjénfüsttől: nem hajlandóak fogyasztani, merthogy csupa szénhidrát, és hizlal. Szabó Adrienn szerint érdemes tisztázni egyrészt, hogy energiaforrás szempontjából a szénhidrátok alapvető fontosságúak az ember számára: a nemzetközi ajánlások szerint az a jó, ha a napi energiaszükségletünk legnagyobb részben (40–60 energiaszázalékban) szénhidrátból származik, vagyis alapvetően a szénhidráttól nem kell félni, hiszen az az egészséges öregkor kulcsa.
Másrészt fontos tudni, hogy önmagában nem a szénhidrát hizlal, hanem az, ha rendszeresen a napi szükségletünknél több energiát viszünk be a szervezetünkbe. A magyarokra pedig sokkal inkább a túlzott zsír-, mint a túlzott szénhidrátfogyasztás jellemző.
Mi is van a kenyérben?
Tartalmaz mikrotápanyagokat, például cinket, szelént, magnéziumot, B-vitaminokat, emellett pedig nagyon fontos rost- és növényi fehérjeforrás is. Persze, nem elhanyagolható, hogy a fentiek elsősorban a teljes kiőrlésű változatokra igazak.
„A hazai szabályozások szerint nem csak azt lehet így nevezni, ami 100% teljes gabonából áll, hanem mindazokat, amelyek minimum 60 százalékban tartalmaznak teljes kiőrlésű lisztet (a gabonaszemnek a korpa meg a csíra része is jelen van)” – teszi hozzá Szabó Adrienn.
A teljes kiőrlésű gabona, így a belőle készült kenyér bizonyítottan szerepet játszik olyan civilizációs betegségek rizikójának csökkentésében, mint a metabolikus szindróma, a magas vérnyomás, a 2-es típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegség, a vastagbéldaganat, ami egyre fiatalabbakat sújt.
Egyen naponta többször
A Semmelweis Egyetem dietetikusa kiemeli: sokkal fontosabb, hogy a kenyér miből, mint hogy milyen eljárással készül, hiszen a klinikai vizsgálatokban sem a készítés módja, hanem a gabona minősége az, ami a kedvező hatásokért felel. A vadkovászos verziók, amelyeket otthon is elkészíthet némi gyakorlással, valóban egészségesebbek (a kovász érése közben ugyanis egyes komponensek könnyebben emészthetővé, egyes mikrotápanyagok pedig jobban hasznosíthatóvá válnak), mint a gyorskelesztett, élesztős változatok, amik jellemzően tele vannak adalékanyagokkal. Azonban, ha az a kérdés, melyik egészségesebb, egy egyszerű élesztős vagy egy vadkovászos kenyér, akkor a válasz az, hogy amelyik magasabb arányban tartalmaz teljes kiőrlésű gabonát, illetve mesterséges adalékanyagoktól mentes. Jó tudni, hogy a félbarna kenyerekben nem 50% teljes kiőrlésű liszt van, hanem gyakorlatilag félfehér búzalisztből (BL112) készülnek.
Szabó Adrienn azt javasolja, hogy a teljes kiőrlésű kenyereken belül próbáljunk ki minél többfélét, például rozsból vagy tönköly- és tönkebúzából készültet, mert ezek mikrotápanyag-összetételben kissé különbözőek.
Zöldséggel, fehérjével fogyassza
A táplálkozásunkat azzal is változatosabbá és egészségesebbé tehetjük, ha a kenyeret szó szerint az étkezés alapjának tekintjük. Mondjuk egy szeletre zöldfűszeres cottage cheese-t kenünk, és nagyon sok paprikát, paradicsomot eszünk hozzá, mint a mediterrán diétában szokásos, vagy a kenyeret magas omega-3 tartalmú makrélához fogyasztjuk ahelyett, hogy a hagyományos „két vastag karéj fehér kenyér között egy szelet párizsi és zsíros sajt” szendvics lenne a vacsoránk.
Forrás,szerző: blikk.hu