Ő lett Magyarország új köztársasági elnöke – portré Baka Andrásról
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Baka András a Legfelső Bíróság elnökeként szembement a hatalommal, ami eltávolította helyéről. Pert nyert az állam ellen, most a Tisza köztársasági elnököt csinált belőle. Az Országgyűlés a 73 éves jogtudóst 140 igen, 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül választotta meg államfőnek kedden.

Baka András megválasztásáig rögös út vezetett, de úgy tűnik, végül egy jogállami elkötelezettségű, megkérdőjelezhetetlen integritású államfőt emeltek az elnöki székbe. Olyat, aki nemcsak szövetségese, hanem szükség esetén határozott ellenpontja is lehet a miniszterelnöknek. Személye azonban nemcsak emiatt jelenthet veszélyt a kormánypárt számára. Nem, nem az ’56-os perre és az az körüli propagandára gondolok, de majd arra is kitérünk.

Baka Andrást 2011-ben személyre szabott törvényhozással távolították el a legfőbb bíróság éléről. Azzal, hogy a Tisza őt választotta a köztársasági elnöki posztra, egyrészt erős szimbólumot mutat az előző rendszer logikájával szemben, miszerint a szakembereket politikai komisszárokra kell cserélni, akármilyen áron.

Ám szakértők szerint ezzel ki is emelik az előző államfő, Sulyok Tamás eltávolításának módját, ami egy személyre szabott mondat volt az Alaptörvényben. Persze, lehet itt azzal takarózni, hogy Sulyokot választói felhatalmazással váltották le, míg Bakát nem, de az biztos, hogy ez a perspektíva csökkenti az új köztársasági elnök nemzetegyesítő tevékenységének hatékonyságát.

Kicsoda az új államfő, és alkalmas-e az Alaptörvényben rögzített feladatára: a nemzeti egység megteremtésére? Lehetséges-e ez egyáltalán 2026 Magyarországán?

KOMMUNIZMUSTÓL A RENDSZERVÁLTOZÁSIG
Baka András 1952-ben Budapesten született, 1978-ban szerzett jogi doktorátust az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Karrierje során volt az MTA kutatója, az Államigazgatási Főiskola főigazgatója, több szakszervezet elnöke, és ő volt az első magyar strasbourgi bíró, de ennyire ne szaladjunk előre.

A rendszerváltás idején Baka küldetésének tartotta, hogy a Kádár-rendszer után az értelmiséget visszaemelje az őt megillető helyére. Így a szakszervezeti munkája után, az első szabad választásokkor 1990-ben – pártonkívüliként – elfogadta az egyik új kormánypárt parlamenti mandátumát.

Forrás, szerző: kontroll.hu