Egyetlen feltételét sem teljesíti Magyarország az euró bevezetésének az Európai Bizottság idei konvergenciajelentése szerint, vagyis távolabb került az ország a közös valutára való áttéréstől a 2010-es évek közepi körülményekhez képest – ekkoriban ugyanis a makrogazdasági mutatók tekintetében legalábbis egészen közelinek tűnt a forint leváltásának lehetősége.
Előzmények: 2014-ben megkezdhette volna Magyarország az euró bevezetésének előkészítését az ERM II. árfolyam-mechanizmus alkalmazásával, vagyis a forint euróhoz kötésével egy középárfolyam mentén, amit két évig szükséges fenntartani. A 2014-es és 2016-os konvergenciajelentések szerint ugyanis a magyar makrogazdasági mutatók lényegében megfeleltek a maastrichti kritériumoknak.
Számokban: ezek szerint a költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP-arányos 3 százalékot, az államadósság sem lehet több a GDP 60 százalékánál (vagy közelítenie kell hozzá), az infláció a három legjobban teljesítő eurózónás ország átlagánál legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, a kamatok pedig legfeljebb 2 százalékponttal haladhatják meg az e tekintetben három legjobb tagállam átlagát.
2012 és 2019 között megfontolt költségvetési politikát folytatott a kormány, így teljesült a deficitre vonatkozó kritérium, ám a Coviddal ez véget ért: 2020 és 2023 közt minden évben a kritérium több mint duplája volt a hiány, és 2024-ben és 2025-ben is 5 százalék körül alakult. Az államadósság 2012 és 2019 között fokozatosan közelített a 60 százalékos szint felé, majd ez is elszállt.
Forrás, szerző: 67.hu