Történelmi fordulat jön Magyarországon
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Megkezdődtek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai. Az új kabinet több területen is jelentős változásokat ígér: maradna a rezsicsökkentés, reform jöhet az oktatásban és az egészségügyben, nyilvánosságra hozhatják a Pegasus-ügy részleteit, miközben az EU-val való viszony javítását és egy digitálisabb állam kiépítését is célul tűzték ki. Összefoglaló a nap eseményéről, a 11 miniszteri meghallgatásról, a leendő Tisza-kormány legfontosabb vállalásairól.
Nem túlzás azt állítani, hogy Magyarország történelmi napokat él. Szombaton Magyar Péter és az új országgyűlési képviselők letették esküjüket, ezzel pedig a Tisza Párt elnöke hivatalosan is Magyarország miniszterelnöke lett. Hétfőn pedig már el is kezdődtek az új kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti meghallgatásai. Cikkünkben összegyűjtjük az olvasók számára, melyek voltak a legfontosabb kijelentések, és pontosan milyen vállalásokat fogalmaztak meg az új kormány leendő miniszterei. Az már most jól látszik, új politikai klíma alakult ki Magyarországon: az új tárcavezetők közvetlenebb, emberközelibb stílusban válaszolnak a kérdésekre, mint amit az elmúlt években megszokhattunk.

QP | Quality Placement
Kapitány István szerint marad az orosz energia
Hétfő reggel a Gazdasági és Energetikai Bizottság előtt elkezdődött Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt meghallgatása. A legfontosabb állításai így hangzottak:

Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait,
és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak.
A miniszterjelölt arról beszélt, Magyarország két kőolajvezetékkel is rendelkezik, ezért a meglévő infrastruktúrát maximálisan ki kell használni. Szerinte az ország számára mindig a „legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb” energiaforrásokat kell választani. Hozzátette, a Tisza-kormány a rendelkezésre álló kapacitásokat használja, „nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk”. Arra a kérdésre, hogy fenntartható marad-e a rezsicsökkentett energiaár, azt válaszolta, igen, mivel nem rosszabb, hanem kedvezőbb feltételekkel kívánják beszerezni az energiát. „Magyarországnak – az a jó hír – vannak opciói” – fogalmazott.

Kapitány bemutatkozó beszédében hangsúlyozta, nem politikusként, hanem szakemberként áll a bizottság előtt, és úgy véli, szakmai háttere fontos szempont lehet a képviselők számára is. 2014-től globális alelnökként vezette a Shell világszintű kiskereskedelmi és üzemanyag-tevékenységét. A bemutatkozás után Kapitány István programjának legfontosabb elemeire tért rá. Úgy fogalmazott, a magyar gazdaság újraindításának kulcsa a bizalom, azon belül is a befektetői és társadalmi bizalom helyreállítása.

Szerinte a gazdaság nem azért lassult le, mert az emberek nem dolgoznának eleget, hanem azért, mert az elmúlt években nem alakult ki kiszámítható és hiteles gazdasági környezet. Kritikája szerint a korábbi gazdaságpolitikát rögtönzés, kivételezés és korrupció jellemezte. A Tisza gazdasági programjának alapjaként négy fő elemet nevezett meg:

a kiszámítható szabályozást,
a tisztességes versenyt,
a korrupcióval szembeni zéró toleranciát
és az átlátható támogatási rendszert.
Az energetikai politikáról szólva versenyképes árú energiát ígért a lakosság és a vállalkozások számára is. Ezt a programot a Tisza által meghirdetett „Működő Magyarországhoz vezető útnak” nevezte. Az első 100 nap kormányfeladatának a legfontosabb szerződések, konstrukciók átnézését nevezte. Kapitány István saját maga vetette fel a kérdést, hogy miből teremtenék elő a programjukban szereplő vállalások fedezetét.

Úgy fogalmazott, hogy erre nem lehet „könnyű ígéretekkel” válaszolni. Szerinte a források egyik legfontosabb eleme a pazarlás és a korrupció visszaszorítása lehet, ami megítélése szerint éves szinten akár három-négyezer milliárd forintos veszteséget is okozhat a magyar gazdaságnak. Hozzátette: felülvizsgálnák az egyedi támogatásokat, a túlárazott közbeszerzéseket és a rendezetlen szerződéseket is. Az energetikai politikáról szólva Kapitány István célzott energiahatékonysági programok elindítását sürgette, emellett pedig átlátható nukleáris stratégiát nevezett szükségesnek. Hozzátette, hogy

szerinte felül kell vizsgálni a Paks II.-beruházás szerződéseit is.

A befagyasztott uniós források hazahozatalát nélkülözhetetlennek nevezte, a forrásokat a közlekedés, lakhatás, energiaipar szolgálatába fogják állítani, a 2027-től induló uniós ciklusban a zöldenergiára és a digitális átállásra fókuszálnak. Képviselői kérdésre az árrésstopokról és a különadókról is beszélt Kapitány István. Úgy fogalmazott, egy gazdaság akkor működik jól, ha minél kisebb az állami beavatkozás, és a piaci folyamatok szabadabban érvényesülhetnek. Az Országgyűlés Gazdasági és Energetikai Bizottsága végül ellenszavazat nélkül támogatta Kapitány István miniszteri kinevezését. A testület 12 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett hagyta jóvá a jelölést.

Gyökeres fordulatot ígér az oktatási miniszterjelölt, visszaveszik a kirúgott tanárokat
Lannert Judit meghallgatását kiemelt figyelem övezte, az Oktatási Bizottság ülésén megtelt a terem a sajtó munkatársaival és érdeklődőkkel. A leendő gyermek- és oktatásügyi miniszter legfontosabb pontjai:

az egész oktatási rendszer (óvodától a felsőoktatásig) egységes, átfogó reformja;
az iskolák és igazgatók nagyobb döntési szabadságot kapnának, visszajönne a szabad tankönyvválasztás;
visszaveszik a kirúgott tanárokat.
Lannert Judit parlamenti meghallgatásán az oktatási rendszer teljes átalakítását és egy önálló, gyermekközpontú minisztérium létrehozását ígérte, amely 16 év után ismét külön irányítaná az oktatás és a gyermekvédelem területét. Programjában hangsúlyozta a szemléletváltást: adat- és kutatásalapú, partnerségre épülő oktatáspolitikát vezetne be, erősítené az iskolák autonómiáját, a digitális és mesterséges intelligenciához kapcsolódó kompetenciákat, valamint csökkentené a központosítást. Bejelentette a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer felülvizsgálatát, a szabad tankönyvválasztás visszaállítását, a pedagógus-továbbképzési és -teljesítményértékelési rendszer átalakítását, valamint a korábban kirúgott tanárok visszavételét is.

A leendő miniszter szerint az oktatás célja egy „tanuló társadalom” kialakítása, ezért társadalmi párbeszédet indítana a tanulás és iskola szerepéről, amelybe diákokat, pedagógusokat és szakértőket is bevonnának. Kiemelt célként beszélt az esélyteremtésről, a kora gyermekkori nevelés erősítéséről, valamint arról, hogy minden gyermek számára biztosítani kell az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Felülvizsgálná a szakképzési rendszert, a duális képzést és a felsőoktatást is, beleértve a KEKVA-rendszert és az egyetemek finanszírozását, különösen az alulfinanszírozott intézmények esetében.

A meghallgatáson hangsúlyos vita alakult ki az oktatás tartalmáról és társadalmi szerepéről, különösen a szexuális nevelés és az LMBTQ-ügyek kapcsán, amelyeket Lannert nem propagandaként, hanem oktatási és gyermekvédelmi kérdésként értelmezett. Szerinte az iskoláknak szerepük van a hátrányok csökkentésében és a fiatalok védelmében is, például a tinédzserkori terhességek megelőzésében. A bizottság végül hat igen és két nem szavazattal támogatta a jelöltségét, ezzel előkészítve az oktatási rendszer átfogó reformjának politikai szintű elindítását.

A Tisza Párt egyik legnagyobb vállalása az egészségügyben hangzott el
Hétfőn az Országgyűlés meghallgatta Hegedűs Zsoltot, az egészségügyért felelős miniszterjelöltet is, a legfontosabb állításai így hangzottak:

Évente mintegy 500 milliárd forintos többletforrást biztosítanának az egészségügy számára.
Az új minisztériumban öt államtitkárság is lesz.
Hegedűs Zsolt miniszterjelölti meghallgatásán arról beszélt, hogy az önálló Egészségügyi Minisztérium visszaállítása fontos lépés egy „emberséges és működő Magyarország” felé. Úgy fogalmazott, az egészségügy nemzeti ügy kell legyen, és nem válhat politikai játszmák színterévé. A parlamenti bizottsági meghallgatáson azt is bejelentette, hogy Karikó Katalin Nobel-díjas kutató elfogadta a felkérést az egészségügyi tanácsadó testület tagságára. Beszédében a mérhető és transzparens ellátórendszer kialakítását, az alapellátás megerősítését, valamint a szakmai köztestületek szerepének újbóli erősítését nevezte meg a legfontosabb célok között.

Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy a felálló Egészségügyi Minisztériumban öt államtitkárság működik majd, emellett pedig létrehoznák a Digitális Egészségügyi Hatóságot és az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot is. Bejelentette azt is, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapja korábbi jogköreit. A miniszterjelölt kitért az Országos Mentőszolgálat helyzetére is. Elmondása szerint a szervezetet 2027 januárjáig miniszteri biztos irányítja majd, mivel a mentőszolgálatot stabilizálni és modernizálni kell. Hozzátette: a betegszállítás és a mentési feladatok szétválasztását is szükségesnek tartják.

Hegedűs Zsolt expozéjában keményen értékelte a magyar egészségügy jelenlegi állapotát. Úgy fogalmazott: „a magyar egészségügy nagyon beteg”, és szerinte az ágazatban mára súlyos bizalmi válság alakult ki. A rendszer meglátása szerint kettészakadt, miközben a szakmai szervezetek és az egészségügyi dolgozók is kiszorultak az érdemi döntéshozatalból. A miniszterjelölt szerint az egészségügy leszakadó pályára került,

míg 2023-ban Magyarország GDP-arányosan 4,1 százalékot költött az ágazatra, addig az uniós átlag 7 százalék körül alakult.

Hozzátette, az ellátórendszerből több 10 ezer szakdolgozó és több ezer háziorvos hiányzik, emiatt pedig nagyjából 900 ezer embernek nincs saját háziorvosa, ami szerinte már komoly betegbiztonsági kockázatot jelent. Ezzel szemben a Tisza-kormány prioritásként kezeli az ágazatot, és olyan egészségügyet szeretne, amely mindenki számára elérhető, transzparens, betegközpontú, térítésmentes.

Takács Péter korábbi egészségügyi államtitkár, aki a bizottsági ülésen tanácskozási joggal vett részt, felszólalásában azt mondta, az új kormány jobbító szándékát nem kérdőjelezi meg, ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy közte és Hegedűs Zsolt között nem alakult ki érdemi szakmapolitikai vita. Hegedűs Zsolt válaszában élesen reagált. A miniszterjelölt úgy fogalmazott, Takács Péter olyan politikai stílust képviselt az elmúlt időszakban, „ami alá az ember nem megy”.

Szerinte a korábbi államtitkár több személyes megjegyzést is tett vele szemben, ezért államigazgatási vezetőként méltatlanná vált arra, hogy szakmai vitát folytassanak egymással. „Ön az egészségügy Menczer Tamása” – mondta Takács Péternek Hegedűs Zsolt. A bizottság végül hat igen szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatta Hegedűs Zsolt miniszteri kinevezését.

Forrás, szerző: index.hu