Észak-Korea atomfegyvert vet be, ha Kim Dzsongunt megölik
Europethrob hírek ', Külföldi hírek

Észak-Korea módosította alkotmányát, amely immár kötelező és automatikus nukleáris válaszcsapást ír elő a hadsereg számára Kim Dzsongun meggyilkolása esetén. A dél-koreai hírszerzés szerint a döntés hátterében az iráni vezető, Ali Hámenei elleni végzetes amerikai-izraeli támadás okozta félelem áll.
Észak-Korea úgy módosította alkotmányát, hogy a hadsereg köteles megtorló atomcsapást indítani, ha Kim Dzsongunt egy külföldi ellenség meggyilkolja. A változtatás azután történt, hogy Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási vezetője és legközelebbi tanácsadóinak nagy része életét vesztette a Teherán elleni közös amerikai–izraeli támadássorozat kezdetén – írja a The Telegraph.

Atomcsapást kell mérni
A lap szerint a módosítást a 15. Legfelsőbb Népi Gyűlés március 22-én Phenjanban megnyílt első ülésszakán fogadták el. A változtatást múlt csütörtökön hozta nyilvánosságra a dél-koreai Nemzeti Hírszerző Szolgálat (NIS) a kormány magas rangú tagjainak tartott tájékoztatóján.

Az NIS tájékoztatása szerint Kim Dzsongun rendelkezik az északi nukleáris erők feletti parancsnoksággal, de a módosítások rögzítik a megtorló támadások eljárásrendjét arra az esetre, ha ő cselekvőképtelenné válna, vagy meghalna. A nukleáris politikáról szóló törvény módosított 3. cikke kimondja:

Ha az állam nukleáris erői feletti parancsnoki és ellenőrzési rendszert ellenséges erők támadása veszélyezteti... automatikusan és azonnal atomcsapást kell mérni.

Andrej Lankov professzor, a szöuli Kookmin Egyetem orosz születésű történész- és nemzetközi kapcsolatok professzora megfogalmazása szerint ez korábban is irányelv lehetett, de azzal, hogy az alkotmányba is belefoglalták, nagyobb hangsúlyt kapott.

Irán volt az ébresztő. Észak-Korea látta az amerikai–izraeli »lefejezési« támadások figyelemre méltó hatékonyságát, amelyek azonnal kiiktatták az iráni vezetés nagy részét, és most retteghetnek.

Egy Kim és közvetlen környezete kiiktatására irányuló támadást jóval nehezebb lenne végrehajtani, mint az iráni akciókat, fogalmazott a professzor, aki szerint Észak-Korea határai gyakorlatilag hermetikusan zártak, és azt a néhány külföldi diplomatát, segélymunkást és „baráti” országokból érkező üzletembert, aki belép az országba, szoros megfigyelés alatt tartják. Ez lehetetlenné teszi az iráni támadás sikeréhez elengedhetetlen emberi hírszerzési adatok megszerzését.

Aggodalmuk nem alaptalan
Sajtóhírek szerint az izraeli hírszerzés a teheráni forgalmi kamerák feltörésével tudta pontosan behatárolni az iráni vezetők tartózkodási helyét – ez a taktika a korlátozott kamerahálózat és a szigorúan ellenőrzött belső intranet miatt Phenjanban nem alkalmazható.

Ismert, hogy Kim tart a személyes biztonságát érintő fenyegetésektől, és állandóan testőrök kísérik. Kerüli a repülést, és utazásaihoz rendszerint egy erősen páncélozott vonatot használ. Lankov professzor szerint a legnagyobb félelmük a műholdas technológiából származó információ.

Aggodalmuk pedig nem alaptalan, mivel a vezetés kiiktatása bármely konfliktus kezdetén döntő jelentőségű lehet.

Lankov professzor úgy véli, mivel a hadsereg lojális a vezetéshez, és a nemzet elleni bármilyen támadást egzisztenciális fenyegetésnek tekint, a megtorló atomcsapás végrehajtásával megbízott tisztek végre is hajtanák a parancsot.

Nem látok esélyt Dél-Korea felől érkező támadásra, így bármilyen megtorlás az Egyesült Államok ellen irányulna.

Észak-Korea új típusú tüzérségi eszközök telepítését tervezi a déli határ mentén – jelentette pénteken az állami média –, ami potenciálisan lőtávolságon belülre helyezheti Szöult, a dél-koreai fővárost, miközben Phenjan tovább fokozza ellenségességét szomszédjával szemben.

Fegyverszünet vagy békeszerződés?
Kim Dzsongun ezen a héten meglátogatott egy fegyvergyárat, hogy szemügyre vegye egy „új típusú, 155 milliméteres önjáró tarack” gyártását – jelentette a hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA). A KCNA szerint a fegyver hatótávolsága meghaladja a 60 kilométert (37 mérföld), és még az idén telepítik egy távolsági tüzérségi egységhez a dél-koreai határ mentén.

Szöul központja körülbelül 56 kilométerre (35 mérföld) van a határtól, így Kjonggi tartomány nagy része is – amely Dél-Korea legnépesebb tartománya és kulcsfontosságú ipari központok otthona – az új ágyú lőtávolságába kerülne. A tarack „jelentős változásokat és előnyöket biztosít hadseregünk szárazföldi műveleteihez” – idézte a KCNA Kim Dzsongunt. Észak- és Dél-Korea technikailag továbbra is hadban áll egymással: az 1950–1953-as konfliktusuk fegyverszünettel ért véget, nem pedig békeszerződéssel.

Forrás, szerző: index.hu