Kiderült a keserű igazság: mire költi el a magyar állam az adófizetői milliárdokat?
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Államunk szinte mindent lát az adófizetők pénzügyeiről, ám a közterhek tényleges viselői csak elvétve és akkor is csak töredékes információk alapján követhetik, hogy az állam mire és milyen eredménnyel használja fel az adóalanyok befizetéseit. Ilyen kivételes alkalom, amikor évente egyszer az Eurostat adatsorai alapján komplex jelleggel és nemzetközi összehasonlításokra alkalmas módon találkozhatunk a közkiadásokkal. A most publikált adatok alapvetően a 2010-2024. évekről szólnak, ám egy hosszabb távú visszatekintés alapján kirajzolódnak azok a trendek, amelyekkel egyfelől az új kormánynak szembesülnie kell, másfelől a felvázolhatja az elkerülhetetlen korrekciók irányát és ütemét.

Az európai kitekintés azt mutatja, hogy a kormányok – mérlegelve a gazdasági növekedés lassulását, illetve a halmozódó társadalmi feszültségeket – átmeneti önkorlátozás után újból emelték a GDP arányaiban mért kiadásaikat. Ez azt jelenti, hogy az államháztartási kiadások a 2010. évi 50,7 százalékról – a 2020. évi egészségügyi válságot követő helyreállítási feladatok segítését szolgáló lazább költségvetési szabályoknak köszönhetően – visszakapaszkodtak az 50 százalék körüli kiadási arányokhoz. Hazai szinten ugyanezen adatok a 2010. évi 48,9 százalékról a 2024. évre 47,1 százalékra mérséklődtek. A közösségi átlagnál gyengébb kiadási szint magyarázata részben a közösségi támogatások elmaradásában, részben a hazai gazdasági teljesítmények stagnálása miatti gyengülő befizetésekben, részben a már hagyományosan magas költségvetési hiány halmozódási veszélyeinek önkorlátozó magatartásában rejlik. Sajnálatos, hogy a hazai kiadásokat fékező döntések ellenére az államháztartási hiány a 2010. évi -4,4 százalékkal szemben a 2024. évre -5,0 százalékra emelkedett, amivel sajnos az ötödik legmagasabb szinten „küzdöttük” fel magunkat az EU27 országok rangsorában. Van okunk a további óvatosságra!

A GDP arányában mért hazai kiadáscsökkenés (1,8 százalék) nem arányosan érintette a különböző állami kiadásokat: jelentős visszaesés érzékelhető a szociális ellátási, az oktatási, az egészségügyi, valamint a környezetvédelmi kiadásoknál, miközben erőn felül teljesítettünk az állam működési kiadásai (törvényhozói és végrehajtó hatalom, adósságszolgálat), a gazdasági támogatások, a szabadidő-, kultúra- és hitéleti, valamint a védelmi kiadásoknál. Alacsony részaránnyal, de továbbra tartják részesedésüket a közrend- és a közbiztonság célú, valamint a lakás és kommunális célú kiadások. Nézzük azonban a részleteket!

1) A GDP arányában számolt hazai Áht kiadások élén 12,3 százalékos részaránnyal továbbra is a szociális ellátási kiadások állnak. Sajnos ezzel a szinttel az EU27 országok utolsó harmadába csúsztunk (ugyanez a mutató a 2010. évben 17,3 százalék volt). A csökkenés szinte valamennyi kiadási tételt érintette, így az időskorúak ellátása 7,9 százalékról 6,9 százalékra mérséklődött (annak ellenére, hogy az ellátottak száma majd ötödével emelkedett), a betegségben élők és rokkantak ellátása 3,8 százalékról 1,8 százalékra, a család- és gyermekjóléti támogatások 2,6 százalékról 1,6 százalékra, a munkanélküli ellátás 0,8 százalékról 0,3 százalékra, a lakhatási támogatás és egyéb szociális segély 0,6 százalékról 0,1 százalékra csökkent!)

Forrás,szerző: portfolio.hu