Kiváló hardver, bosszantó szoftver: ilyen lett a Xiaomi új néptelefonja
Tech ', Mobil Telefon hírek

Ahogy az elmúlt években már megszokhattuk, úgy idén év elején is befutottak Magyarországra az új Redmi Note készülékek – ezúttal már a 15-ös széria. A Xiaomi gondozásában készülő mobilok ezúttal is lefedik a teljes alsó és középkategóriát: a 90 ezer forintos Redmi Note 15-től kezdve a 120 ezres Redmi Note 15 5G-n át egészen a 160 ezres Redmi Note 15 Pro+ 5G-ig mindenki (is) megtalálhatja a számára kedvező konstrukciót. Hozzánk ezúttal a telefoncsalád legbikább tagja futott be – teszten a Redmi Note 15 Pro+ 5G, amely meglepően erős induló a kategóriájában.

A hazai piacon – és úgy általában is – a 100 és 200 ezer forint közé beárazott készülékek között a legnagyobb a verseny, ez az a kategória, ahol a gyártók rendre egymásra licitálnak árban és értékben is. Ebben a kategóriában versenyez például a Honor Magic 8 Lite, hamarosan pedig a Samsung is megmutathatja, mit hozott össze az idei A szériával.

Éppen ezért is érdekes, hogy mit kapunk a Xiaomitól: a Redmi Note 15 Pro+ 5G papíron egészen impozáns specifikációkat vonultat fel; van 200 megapixeles hátlapi kamera, hatalmas, 6,8 hüvelykes 120 hertzes OLED-kijelző és ugyancsak méretes 6500 milliamperórás akkumulátor is – első pillantásra tehát azt is hihetnénk, hogy egy már-már felső kategóriás készülékkel van dolgunk; használat közben azonban (sajnos) felsejlenek az új Redmi Note hiányosságai.

A bőr érintése
A mobil egy hófehér, mai viszonylatban meglehetősen méretes dobozban érkezik az újdonsült felhasználóhoz, aminek tetején piros háttér mögött olvashatjuk a hatalmas Redmi Note 15 Pro+ 5G feliratot. A készüléken előre telepített, puha tapintású kijelzővédő fóliát találunk, a szokásos SIM-tű + USB-C-kábel kombó mellé pedig egy sötétszürke szilikontokot is kapunk – az extra védelemről tehát nem kell gondoskodnunk, ez adott. Mindez egyébként egészen ironikus, mivel erre a mobil minősítései alapján nagyon nincs is szükség, az összeszerelési minőség kiváló, és adott az IP68-as por- és vízállóság is. Mi több, a készülék külföldön IP69K-minősítéssel is rendelkezik, tehát a magasnyomású és hőfokú vízsugaraknak is ellenáll.

A kijelző védelméért – a fólián felül – a Corning által gyártott Gorilla Glass Victus 2-es üveg felel, ami a vállalat egyik legellenállóbb üvegötvözete, a karcoktól és repedésektől tehát nem igazán kell féltenünk a mobilt.

A keret alumíniumból készül, míg a nálunk járó modell hátlapja egy különleges, műbőr borítást kapott, ami valószínűleg nem nyeri majd el mindenki tetszését – azoknak viszont, akik rajonganak a nem hétköznapi dolgokért, kiváló választás lehet. Fontos emellett megjegyezni, hogy a műbőr borítás csak a mokkabarna modellre jellemző, a gleccserkék fantázianevű és az egyszerűen csak feketére keresztelt Redmi Note 15 Pro+ 5G-k már szokványos, matt felületű műanyag hátlapot kaptak.

Kiváló kijelző, maradi szoftver
A 6,8 hüvelykes, 1280 × 2772 képpontos, 120 hertzes OLED-kijelző, ahogy írtuk, rendkívül nagy, a kijelző körüli kávák pedig vékonyak, megjelenítés szempontjából tehát kiváló élményt biztosít a Redmi Note 15 Pro+ 5G. Ugyancsak dicsérendő a 3840Hz PWM, a Dolby Vision és HDR10+-támogatás, valamint a 3200 nites csúcsfényerő is, még úgy is, hogy ezt csak rövid ideig tudja fenntartani. Egyedüli hátrány, hogy a panel nem LTPO, tehát a képfrissítést nem tudja dinamikus 1–120 hertz között változtatni – ennek értelmében fix 60 vagy 120 hertzcel kell beérnünk, ami üzemidő szempontjából nem éppen a legoptimálisabb, de ezzel szerencsére nincs gondja a mobilnak.

A motorháztető alatt ugyanis egy 6500 milliamperórás telepet találunk, ami bőven bírja szuflával, amikor pedig lemerülne, kapóra jön a 100 wattos gyorstöltés – megfelelő adapterrel akár 40 perc alatt is feltölthetjük az új Redmit. Tapasztalataink alapján egyébként remekül bírja a strapát az új mobil, felhasználási módtól függően akár a kétnapos üzemidő is kivitelezhető. Az persze már más kérdés, hogy mi a helyzet a vezeték nélküli töltéssel... Nos, az nincs. Támogatott viszont a fordított töltés, a Redmi Note 15 Pro+ 5G 22,5 wattal képes powerbank módjára más mobilokat energiával ellátni.

A teljesítményért egy Qualcomm által fejlesztett Snapdragon 7s Gen 4 felel, amely a középkategória egyik úttörője. Csúcsteljesítményére nem érdemes számítani, a lapka körülbelül az öt évvel ezelőtti Snapdragon 8 Gen 1 teljesítményét hozza, kevesebb melegedéssel. A hétköznapi feladatokra tökéletes egyébként a chip, és a játékok is remekül futnak rajta – a nagy erőforrásigényű szoftverek azonban már keményebben megdolgoztatják a vasat, ilyenkor érezhető, hogy a Redmi Note miért is lett úgy beárazva, ahogy. Ez persze vállalható kompromisszum, az azonban szinte teljességgel érthetetlen számunkra:

hogy 2026-ban hogy adhat ki a Xiaomi olyan készüléket, amelyen Android 15 és HyperOS 2 fut?

Így igaz. Bár a felület gyors, és az animációk is gördülékenyek, a 2024-es szoftver még a 160 ezer forintos indulóár ellenére sem oké. Némileg javít a helyzeten, hogy biztonsági frissítések szempontjából naprakész a készülék, a bloatware – azaz a gyártó által előre telepített, többnyire felesleges alkalmazások és szolgáltatások összessége – viszont ront a helyzeten. Ez leginkább értesítések formájában jelenik meg, időnként teljesen indokolatlan ajánlatokkal és promóciókkal bombázva a felhasználót, ami egy 2026-ban, 160 ezer forintos árszinten induló készüléknél egyszerűen nem fér bele, annak ellenére sem, hogy ezek nagy része utólagosan kikapcsolható.

Versenyképes kamerás szett
Bár a Redmi Note 15 Pro+ 5G hátlapján négy kör alakú kivágást láthatunk, a valóságban itt csak egy duál kamerarendszer dolgozik. A főszerepet egy 200 megapixeles, optikai képstabilizálással (OIS) megtámogatott szenzor kapta, mellette pedig egy 8 megapixeles ultraszéles egység teljesít szolgálatot. Papíron ez kifejezetten erős felállásnak tűnik ebben az ársávban, és a gyakorlatban sem okoz csalódást – legalábbis ami a fő kamerát illeti.

Egyszeres nagyítás mellett, hétköznapi használat során a 200 megapixeles egység meglepően kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt. A mobil jól kezeli a változó fényviszonyokat, a dinamika rendben van, a színek pedig természetesek, nem esnek túlzásba sem a kontraszt, sem a telítettség terén. A képek tónusa kifejezetten kellemes, nem túl harsány, inkább azt próbálja visszaadni, amit a szemünkkel is látunk – ami ebben a kategóriában mindenképp dicséretes. A szenzor 2–3-szoros nagyításnál is használható marad, ilyenkor sincs drasztikus minőségromlás, feltéve, hogy nem kezdjük nagyítóval elemezni a fotókat. Sőt, ezekben a tartományokban kifejezetten korrekt közeli fotók és makró jellegű képek is készíthetők az új Redmivel, így sok esetben nincs is szükség külön makró módra. Persze nem kapunk profi szintű részletességet vagy DSLR-hatást, de egy kis kísérletezéssel, a beállítások finomhangolásával kifejezetten látványos eredményeket is ki lehet hozni a rendszerből.

Az ultraszéles kamera viszont már kevésbé meggyőző. Nem használhatatlan, de érzékenyebb a fényviszonyokra, és hajlamos elveszíteni a fókuszt. Gyengébb fényben a részletek gyorsabban mosódnak el, és az összkép is zajosabb lehet, mint amit a fő kamerától megszoktunk. Makrózásra például egyértelműen jobb választás a fő szenzor digitális nagyítással – az ultraszéles inkább tájképeknél vagy szűkebb terekben jöhet jól, ahol egyszerűen több mindent szeretnénk belepréselni a képbe.

Videózás terén adott a 4K felbontás 30 képkocka/másodperces rögzítéssel, ami ebben az árkategóriában elvárható. A minőség alapvetően rendben van, de itt már jobban érződik a középkategóriás kompromisszum: időnként előfordulhat enyhe akadozás, illetve hajlamos a rendszer a világos részek túlexponálására. Összességében a kamerás képességek kielégítők a 160 ezer forintos árszinten, de aki kimagasló fotós élményre vágyik, annak érdemes lehet körülnéznie a konkurenseknél is – például a Google Pixel 9a (és a frissen bejelentett Pixel 10a) ezen a téren valamivel erősebb teljesítményt nyújt.

Forrás, szerző: index.hu