Invázió készül az Északi-sarkon
Europethrob hírek ', Külföldi hírek

Az Északi-sarkvidék zord és fagyos tájai egyre sebezhetőbbé válnak a felmelegedő éghajlat és a növekvő emberi jelenlét miatt. Inváziós fajok ezrei találhatnak hamarosan új otthonra ezeken a korábban érintetlen területeken, ami komoly veszélyt jelent a helyi természetre.

Több mint 2500 idegen növényfaj számára válhatnak kedvezővé a környezeti feltételek a sarkvidéken. Ezek a gyorsan terjedő inváziós fajok agresszívan viselkedhetnek, és teljesen kiszoríthatják az évezredek óta ott élő, őshonos növényeket - olvasható a NeoBiota szaklapban.

Az ilyen folyamatok jelentik ma az egyik legnagyobb veszélyt a Föld biológiai sokféleségére, vagyis a biodiverzitásra. Ezt a tényt a Természetvédelmi Kormányközi Testület is megerősítette. A biológiai sokféleség az élőlények egészséges és természetes változatosságát jelenti egy adott területen. Ha az őshonos növények eltűnnek, az dominóeffektust indíthat el, és az egész helyi életközösség felborulhat.

Inváziós fajok terjedése: hogyan utaznak a növények?
A kutatók szerint ma már az intenzív utazások és a kereskedelmi szállítások révén a növények könnyedén átszelhetik a kontinenseket. A magvak egyszerűen rátapadnak az emberek ruhájára, a túrafelszerelésekre vagy a szállított árukra. Amikor ilyen módon elérik az Északi-sarkvidéket, az egyre melegedő időjárás miatt jó eséllyel életben is maradnak. Ezt a megfelelő túlélési közeget a szakemberek "ökológiai fülkének" hívják, ami egy adott faj számára ideális életfeltételeket biztosító teret jelent.

Kristine Bakke Westergaard, a Norvég Tudomány és Technológia Egyetem kutatója kiemelte, hogy a világ szinte minden tájáról érkezhetnek újabb és újabb inváziós fajok a térségbe.

Hatalmas adatbázisok segítenek a megelőzésben
A kutatócsoport egy "horizontszkennelésnek" nevezett, tudományos előrejelző módszert alkalmazott. Ennek lényege, hogy a szakemberek megpróbálják előre felmérni és megjósolni a jövőbeli biológiai fenyegetéseket. A munka során mintegy 14 000 idegen növényfajt vizsgáltak meg. A számításokhoz több mint 51 millió megfigyelési adatot használtak fel, amelyeket a Globális Biodiverzitás Információs Eszköz és más tudományos források biztosítottak.

Az adatokat feldolgozva Tor Henrik Ulsted, a Norvég Tudomány és Technológia Egyetem volt hallgatója egy részletes térképet készített. Ez a térkép vizuálisan is megmutatja azokat a területeket, amelyeket a leginkább fenyegetnek az inváziós fajok.

A kutató a munkájáért fenntarthatósági díjat is kapott az egyetem Természettudományi Karától.
Veszélyzónák és a korai védekezés fontossága
A térkép alapján a legveszélyeztetettebb régiók Észak-Norvégia és a Spitzbergák szigetcsoportja. Még az elszigetelt Spitzbergákon is 86 különböző idegen faj találhat megfelelő életfeltételeket az előrejelzések szerint. A kutatók legfőbb célja a korai felismerés.

Az inváziós fajok azonosítása és kezelése sokkal hatékonyabb akkor, amikor még csak elszórtan jelennek meg, és nem terjedtek el tömegesen.

A Norvég Biodiverzitás Információs Központ szakértői bizottságai korábban nagyon nehezen, szinte lehetetlen feladatként élték meg, hogy nyomon kövessék a kockázatokat. Az új kutatás azonban világos, rendszerezett listákat ad a kezükbe, megkönnyítve a munkát. Ez a modern megközelítés támogatja azokat a globális természetvédelmi célokat is, amelyek azt tűzték ki, hogy 2030-ra a felére kell csökkenteni a veszélyes idegen fajok behurcolását a természetes élőhelyekre.

Forrás, szerző: origo.hu