Lassuló inflációval zárult az év, de a neheze most jöhet. A decemberi adatok még megnyugtatónak tűnnek, januárban viszont eldőlhet, merre fordul az inflációs pálya. Az év eleji átárazások, a forint mozgása és az állami beavatkozások egyszerre húzhatják több irányba a számokat. A kérdés már nem az, hogy csökken-e tovább az infláció, hanem az, meddig és mikor kell erre reagálnia a Magyar Nemzeti Banknak. Csütörtökön jönnek a friss adatok, előtte azonban érdemes tisztázni, hol is áll most az egyik legfontosabb makrogazdasági mutató.
Decemberben tovább lassult az infláció. A fogyasztói árak 3,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Havi alapon szinte megállt az áremelkedés. Az egész évet nézve viszont már más a kép. Tavaly átlagosan 4,4 százalékkal nőttek az árak. Ez lett a kiindulópont, innen indulunk neki 2026-nak. Azonban az év eleji inflációt mindig nagyobb figyelem és több bizonytalanság kíséri. Nem véletlenül.
Januárban és februárban történnek a legnagyobb átárazások. Itt dől el, milyen pályára áll az egész év. Ami most elcsúszik, az hónapokig velünk marad. Ez azonban azt is jelenti, hogy az év eleji infláció becslése a szokásosnál kockázatosabb. Több a mozgó alkatrész. Több a feltételezés, kevés a kapaszkodó. Ennél nagyobb bizonytalanságot csak az év közepe tartogat majd, de az már egy másik történet. Most a januári számok előtt kell rendet tenni abban, amit eddig tudunk.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi Inflációs jelentése szerint 2025 novemberében az infláció alacsonyabb lett a korábban vártnál. 3,8 százalékon állt meg. A maginfláció eközben 4,1 százalék volt, nagyjából ott, ahol a jegybank korábban számolt vele. Ez nem a véletlen műve. Az elmúlt hónapokban visszafogottabb átárazás zajlott le. Erősödött a forint. Kedvezőbben alakultak a költségtényezők. Közben az árrésstop nemcsak maradt, hanem bővült is. Ezek együtt lefelé húzták a tavalyi és az idei inflációs várakozásokat a szeptemberi előrejelzéshez képest.
A kép azonban korántsem stabil. Az év eleji vállalati átárazások iránya még nyitott kérdés. Ugyanígy az is, mikor és hogyan vezetik ki az árréskorlátozásokat, ha egyáltalán kivezetik. Ezek a döntések érdemi bizonytalanságot jelentenek az inflációs pályára nézve. A jegybank szerint 2026 elején akár az inflációs cél alá is benézhet az áremelkedési ütem.
Ez azonban csak átmeneti lehet, később ismét a toleranciasáv felső széle közelébe emelkedhet.
A háttérben eközben az alapfolyamatok összességében kedvezőbbek. Az erősebb forint és a külső költségek mérséklődése lefelé tolja az inflációt. A keresleti oldal eközben élénkül. A háztartások jövedelme nő, a fogyasztás bővül. Ez nagyobb mozgásteret ad az árazásban, de nem írja felül teljesen a dezinflációs hatásokat. Az alacsony bázis 2027-ben már felfelé tolja a mutatót. A jegybank számítása szerint az infláció csak 2027 második felében érhet vissza tartósan a 3 százalékos célhoz. Az éves átlag 3,2 százalék, 2027-ben pedig 3,3 százalék.
Így épül be a forintárfolyam az inflációba
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az Indexnek arról beszélt, hogy nem kell különösebb bátorság ahhoz, hogy kimondjuk, az infláció tovább csökkenhet a decemberi szintről. Sőt. Jó eséllyel a jegybanki cél alá is benézhet. A mérséklődés mögött több, egymásra rakódó hatás áll. Nem egyetlen nagy fordulat történt, hanem sok apró elmozdulás ugyanabba az irányba. Ezek együtt húzzák le a januári adatot.
Az egyik legfontosabb tényező maga a bázis. Tavaly januárban szokatlanul erős volt a havi átárazás. Az árak egyetlen hónap alatt 1,5 százalékkal ugrottak meg. Ez jóval magasabb a megszokottnál. A drágulás motorja akkor egyértelműen az élelmiszer volt. Ez a magas bázis most lefelé húzza az éves mutatót. Egy évvel később ugyanis ehhez a kiugró szinthez kell viszonyítani a friss adatot.
A másik fék a forintárfolyam. A bázisidőszakban még gyengülő pályán volt a forint. Ez akkor gyorsan beépült az árakba. Most fordult a helyzet. Éves összevetésben erősödés látszik, az elmúlt hónapokban pedig kifejezetten stabil sáv alakult ki 380 és 390 között. Ez a hatás lassabban csorog át az árakba. Sokkal tompábban, mint a gyengülés. A kereskedők egy része el is nyeli. De attól még működik.
Forrás,szerző: index.hu