Devizakárosultak panaszait tárgyalja az Alkotmánybíróság
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Több százezer devizakárosult figyel most várakozóan az Alkotmánybíróságra, ahol ma megkezdték két károsult alkotmányjogi panaszának tárgyalását. Egyelőre egyik ügyben sincs döntés, mindenesetre a panaszosok ügyvédje már jelezte, hogy elutasítás esetén a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul.
Az Alkotmánybíróság 3. számú öttagú tanácsa keddi ülésén két devizakárosult alkotmányjogi panaszát is napirendjére tűzte. Mindkét panaszos olyan jogerős bírósági ítéletet támadott meg, amely elutasította a kölcsönszerződés érvénytelenségére irányuló keresetlevelüket. A testület közleménye szerint a IV/2295/2025. és a IV/2613/2025. számú ügyekben a mai napon nem született döntés. „Az indítványok tárgyalását az Alkotmánybíróság folytatja, melyről a napirend közzétételével a későbbiekben tájékoztatást ad” – olvasható a kommünikében.

Kártalanító rendelkezés hiánya
Mindkét panaszos azért tartja sérelmesnek a jogerős bírói döntést, mert alkotmányos joguk van a tulajdon (pénztulajdon) állam általi védelméhez. Az indítványozók szerint a jogalkotó a 2014-es devizahiteles törvény megalkotásával

úgy okozott perben igazolt vagyoni hátrányt, hogy nem gondoskodott a törvényben kártalanító rendelkezés meghozataláról.

Mindkét ügyben Kriston István ügyvéd képviseli a panaszosokat. Az európajogi szakjogász hétfői Facebook-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy az árfolyamrés törvényre emelésével a jogalkotó vagyoni hátrányt okozott a fogyasztónak, amellyel megsértette a tulajdonvédelemhez való alapjogát, az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményt.

Elutasítás esetén Strasbourghoz fordulnak
A devizakárosultak ügyvédje szerint alkotmánybírósági eljárásnak három eredménye lehet:

a panaszolt jogerős ítélet megsemmisítése;
az alkotmányjogi panasz visszautasítása;
az alkotmányjogi panasz érdemi elutasítása.
Amennyiben az indítványokat el- vagy visszautasítja az Alkotmánybíróság, az ügyvéd ígérete szerint a római egyezmény megsértése miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul a magyar állam ellen – kártérítés (méltányos elégtétel) iránt.

Forrás, szerző: index.hu