Megvan, miért ragaszkodnak a magyarok a készpénzhez
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Dinamikusan halad Magyarország digitális átállása a pénzügyi területen, a fogyasztói ismeretek fejlődése azonban elmaradt, ezért kulcsfontosságúvá vált a széleskörű edukáció – állapította meg a Mastercard Digitális Fizetési Index (DFI) legfrissebb jelentése.

Ötödik éve folyamatosan növekszik a Mastercard Digitális Fizetési Index, amely – a lehetséges 100-ból – már 63 ponton áll. A mérőszám változatlan módszertannal, nyilvánosan elérhető információk, a Mastercard saját adatállománya és kutatása, valamint a pénzügyi szektor szakértőivel rögzített interjúk alapján készül. A 2024-es DFI-jelentés feltárta, hogy a vizsgált három pillér – Infrastruktúra, Tudás és Használat – közül a Tudás fejlődése elmaradt a másik két pillér eredményeitől. Ennek okait jártuk körbe Martinovic Borisszal, a Mastercard Public Policy igazgatójával.

Infrastruktúra: bővülő lehetőségek

A 2024-es év több szempontból is kedvezett a digitális fizetési infrastruktúra fejlődésének. Az MNB áprilistól kötelezővé tette a bankoknak a fizetési kérelem funkció bevezetését. Ennek köszönhetően tavaly 1,1 millió fizetési kérelmet regisztráltak közel 120 milliárd forint értékben, ami 14-szeres növekedést jelent a 2023-as adathoz képest. Fontos fejlemény volt, hogy minden kibocsátó engedélyezte az Android-alapú tárcamegoldásokat. Az Apple Pay után így a Google Pay teljes körű integrációja is megvalósult, amely jelentős hatást gyakorolt a mobiltárcás tranzakciók számának emelkedésére.

A kutatás ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a digitális fizetés szempontjából releváns vállalkozások mintegy fele még mindig nem fogad el kártyát. Ez különösen a szakemberekre, egyéni vállalkozókra igaz, akik egy része úgy gondolja, nem éri meg terminált üzemeltetniük.

„Sokakban él még az a téves prekoncepció, hogy egy szolgáltatónak drága egy digitális fizetési eszköz. Az elmúlt tíz évben azonban folyamatosan mentek le az árak, sőt, egy terminálnak már infrastrukturális költsége sincsen, elég csak egy applikációt letölteni az okostelefonra. A tranzakcióknak ugyan van költsége, de a nap végén ez még mindig jobban megérheti, mintha valaki utólag rakná rá a számlájára a pénzt, hogy az online rendeléseket, előfizetéseket ki tudja fizetni” – mutatott rá Martinovic Boris.

A 2024-es DFI-jelentés újdonsága, hogy az infrastruktúrát a kiberbiztonsági szempontok figyelembevételével értékelték. A pénzügyi bűnözés megelőzésében kritikus szerepe van a valós idejű csalásfigyelésnek. Ezek a rendszerek képesek szinte azonnal észlelni a gyanús vagy jogosulatlan tranzakciókat, majd reagálni rájuk. Ez a komponens 35 százalékot kapott, ami azt mutatja, hogy van még olyan magyarországi intézmény, melynek javítania kell a csalásfelismerési módszereit. A mesterségesintelligencia-alapú kockázatértékelés bevezetésének még korai fázisában tartanak a hazai szereplők. Ezek a modellek hatalmas adathalmazok elemzésével képesek azonosítani a csalásra utaló mintákat, így támogatva a fenyegetések pontosabb felderítését. A DFI kockázatalapú értékelése azt mutatja meg, hogy az intézmények egy felhasználói művelet becsült kockázata alapján mennyire képesek dinamikusan módosítani a hitelesítési szinteket. A kiberbiztonsági területen ez a komponens érte el a legmagasabb pontszámot (49 százalék).

Használat: még a készpénz van többségben

A tavalyi évben az érintésmentes kártyás fizetés elfogadásának mértéke 99 százalékra nőtt, miközben a bankszámláról kezdeményezett digitális átutalások aránya elérte a 91 százalékot. Összesen több mint 220 millió azonnali fizetési tranzakciót bonyolítottak le Magyarországon, 12 százalékkal többet, mint 2023-ban. Az ezekhez kapcsolódó forgalom mintegy 62 ezer milliárd forintot tett ki, ami éves szinten 22 százalékos emelkedést jelent. Ezeknek a tendenciáknak köszönhetően a DFI Használat pillére 55 pontra nőtt, ami egy ponttal magasabb az egy évvel korábbi értékhez képest.

Noha a kártyás vásárlások volumene és darabszáma meghaladta az ATM-ből történő készpénzfelvételekét, utóbbiak még mindig a tranzakciók bő harmadát teszik ki. A digitális fizetési eszközök terjedésének korlátait jelzi, hogy a lakosság egyharmada részben, 9 százalék pedig teljes egészében készpénzben kapja jövedelmét.

Magyarországon a kiskereskedelmi tranzakciók nagyjából 60 százaléka készpénzes, 40 százaléka pedig digitális, miközben az eurózónában ez az arány 52-48 százalék. Nemzetközi összehasonlításban tehát nálunk még népszerűbb a készpénz, holott az elérhető infrastruktúra itthon is fejlett. A jelenség hátterében kulturális mintázatok és tudásbeli hiányosságok állhatnak.

„Évről évre azt mérjük, hogy a magyar társadalom kifejezetten ragaszkodik a készpénzhez. Ennek egyik oka az lehet, hogy az ilyen vásárlásokat nem lehet nyomon követni. Az eredmények azt is mutatják, hogy az emberek többsége a legbiztonságosabb és a legkényelmesebb fizetési eszköznek érzi a készpénzt. Holott nyilván gyorsabb és egyszerűbb egy mobillal fizetni, mint az apróval bajlódni a kasszánál” – hangsúlyozta a Mastercard Public Policy Igazgatója.

A jelentés arra is rámutatott, hogy egyes innovatív fizetési megoldások, például a részletfizetések és a viselhető okoseszközökkel történő fizetések száma továbbra is alacsony.

Tudás: edukáció nélkül nincs növekedés

A DFI Tudás pillére 2024-ben 54 ponttal stagnált, amelynek hátterében komplex jelenségek állnak. Egyrészről a lakosság fizetési alternatívákkal kapcsolatos tájékozottsága elfogadható szinten van, de azt látni, hogy sokaknál időbe telik, amíg ez a meglévő tudás az új megoldások használata iránti szándékká változik. Pozitív fejlemény, hogy a fogyasztók egyre inkább megismerik az elmúlt néhány évben bevezetett új, innovatív fizetési módokat és az azokat kínáló márkákat – igaz, utóbbiak ismertsége még jóval alacsonyabb.

A jelentés hangsúlyozza, a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy évről évre egyre magasabbra kerül a léc, amit egy felhasználónak meg kell ugrani a tudása szinten tartásához. Az új fizetési eszközök esetében az emberek többségének időre van szüksége ahhoz, hogy befogadják az újdonságokat. Miközben az azonnali fizetés sajátosságait ismerő válaszadók száma növekedett, addig az emberek működéssel kapcsolatos ismeretei még mindig hiányosak.

A kutatási eredmények a társadalmi egyenlőtlenségekből fakadó, „digitális szakadék” típusú különbségeket is láthatóvá tették. A magasabb iskolai végzettségű és nagyobb jövedelmű csoportok lényegesen jobban teljesítettek a tudásteszten, mint az alacsonyabb iskolázottságú és szerényebb anyagi körülmények között élő rétegek. Az életkor szerinti megoszlásban a 30–49 évesek szerepeltek a legjobban, és az idősek a leggyengébben.

A szakértők szerint a csalásokkal kapcsolatos tapasztalat és az ezekre az esetekre irányuló nagyobb médiafigyelem is visszafogja az újdonságok iránti nyitottságot. Éppen ezért az iparági szereplők részéről a kiberbiztonsági fejlesztések mellett a fogyasztói edukáció erősítése is elengedhetetlen. A konkrét javaslatok között szerepelnek felnőttképzési programok, a hátrányos rétegek célzott elérésére szabott offline, helyben történő kommunikációs kezdeményezések, továbbá a bankok és a hatóságok által indított központi tájékoztatási kampányok.

„Az egész fizetési ökoszisztémában a legfontosabb elem a bizalom. Az embereknek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy ki tudják próbálni az új megoldásokat, így a saját bőrükön tapasztalhatják meg, milyen egyszerű és hasznos fejlesztések történtek az elmúlt években. Ezzel párhuzamosan a csalások terjedésével is foglalkoznia kell az iparágnak. Kulcsfontosságú az edukáció, hogy a fogyasztók képesek legyenek felismerni a csalási kísérleteket, ki tudjanak lépni ezekből a helyzetekből” – mondta Martinovic Boris.

A felmérés szerint a fogyasztók lényegesen tájékozottabbak az elveszett vagy ellopott kártyák ügyeinek kezelésében, mint a csalásokkal kapcsolatos helyes válaszlépések megtételében.

Az összkép kedvező

A Digitális Fizetési Index ötödik éve tartó emelkedése összességében kedvező képet fest a pénzügyi digitális átállás magyarországi folyamatáról. Az egyes területeken elért alacsony eredmény azonban kijelöli a szükséges teendőket is. A Tudás pillér lemaradását a jelentés készítői szerint csak összehangolt edukációs stratégiával lehet ledolgozni, ebben pedig kiemelt figyelmet kell fordítani az alacsony társadalmi státuszú csoportok ismereteinek bővítésére. A digitális fizetési ökoszisztéma bizalmi tőkéjére jelenleg a kiberbiztonsági kockázatok jelentik a legnagyobb veszélyt, így az iparágnak további támogatást kell nyújtania a felhasználóknak a csalások felismerésében. Ezen a területen elengedhetetlen a szektor infrastrukturális fejlődése is, hogy az intézmények minél szélesebb körben alkalmazzák a csalások visszaszorítását szolgáló legújabb technológiákat.

Forrás,szerző: hvg.hu