Olcsóbb energiát vagy kiszolgáltatottságot hoz Magyarországnak a zöld átmenet
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

A Nemzetközi Energiaügynökség friss World Energy Outlook 2025 jelentése (pdf) világossá teszi: az energiavilág fordulóponton van. A villamosenergia szerepe rohamosan nő, a nap- és szélenergia minden forgatókönyvben előretör, miközben az olaj és a gáz nem tűnik el, csak átalakul a szerepe. A kérdés nem az, hogy lesz-e energiaválság, hanem az, hogy ki készül fel rá időben és ki marad le. Magyarország számára ez nagyon is kézzelfogható tét: olcsóbb, biztonságosabb energia és új ipari lehetőségek, vagy tartós kiszolgáltatottság és versenyhátrány.

az elsőben a világ nagyjából marad a mostani szakpolitikai pályán;
a másodikban a kormányok komolyan veszik a már bejelentett, a klímaváltozás megfékezésére szolgáló ígéreteiket;
a harmadikban a gazdaságok annyira gyorsan zöldülnek, hogy 2050-re elérhető a nettó nulla kibocsátás az üvegházhatású gázoknál.
Bármelyiket nézzük, egy dolog biztos: az energiaigény tovább nő, főleg a feltörekvő gazdaságokban (India, Délkelet-Ázsia, Közel-Kelet, Afrika, Latin-Amerika). Kína lassan már nem az egyetlen növekedési motor, a világ súlypontja fokozatosan délre és keletre tolódik. A villamosenergia iránti igény még ennél is gyorsabban nő: elektromos autók, hőszivattyúk, adatközpontok, mesterséges intelligencia, hűtés és klímaberendezések tolják egyre feljebb az áramfogyasztást.

Nap, szél, atom – és a fosszilis korszak vége
A napenergia lett a rendszer új „nehézsúlyú bajnoka”: olcsó, gyorsan telepíthető, és különösen azokban a régiókban fontos, ahol magas a napsütéses órák száma – ebbe Közép- és Kelet-Európa jelentős része is beleszámít. A szélenergia is növekszik, de sok helyen hálózati szűk keresztmetszetek, engedélyezési nehézségek és társadalmi ellenállás lassítja. A nukleáris energia – hosszú stagnálás után – újra erősödni kezd: a globális kapacitás legalább egyharmados bővülését várják 2035-ig, a nagy atomerőművek mellett kis moduláris reaktorokkal.

A fosszilis korszak nem egyik napról a másikra ér véget, de a pálya jól látszik. A szénfelhasználás sok helyen még ebben az évtizedben tetőzik. Az olajnál nagyjából a 2030 körüli időszakban, a gáznál a 2030-as évek közepe körül várható csúcs, ha közben nem gyorsul fel drasztikusan az átállás. A cseppfolyósított földgáz (LNG) piaca bővül, új kapacitások lépnek be, ami akár túlkínálathoz, nyomottabb árakhoz és kihasználatlan projektekhez vezethet.

Új típusú energiabiztonság – és új kockázatok
A jelentés egyik legerősebb üzenete: az energiabiztonság fogalma átalakul. Nem elég már az olaj- és gázvezetékekről beszélni. A megújulóalapú, villamosított gazdaság kulcsa a hálózat, a tárolás, a rugalmasság és a kritikus nyersanyagok. Az akkumulátorokhoz, elektromos járművekhez, hálózati eszközökhöz és MI-chipekhez szükséges fémek és ásványok (lítium, kobalt, nikkel, ritkaföldfémek) finomítása néhány országra koncentrálódik. Ez új típusú függéseket, geopolitikai kitettséget jelent.

Ehhez jönnek a klímaváltozás által okozott fizikai kockázatok: hőhullámok, aszályok, árvizek, viharok, amelyek egyszerre támadják az energiainfrastruktúrát. A nagy, összekapcsolt rendszerek pedig a kibertámadások célpontjai is. A jelentés szerint, ha csak a jelenlegi szakpolitikák maradnak érvényben, a világ 3 Celsius-fok közeli felmelegedés felé halad. Ha az ígéreteket is betartják, ez lejjebb mehet, de a 1,5 fokos célhoz a legambiciózusabb, gyors átállási pálya kellene.

Mit nyerhet Magyarország?
Magyarország helyzete egyszerre kockázatos és ígéretes. Van néhány olyan adottságunk, amely a most kirajzolódó energiavilágban előny lehet:

Jó benapozottság, nagy sík területek, relatíve sűrű villamos hálózat – vagyis kiváló alap a további naperőművi bővítéshez, ipari és háztartási szinten is.
Évtizedek óta gyarapodó nukleáris tapasztalat Paks révén, amely a jövőben is alaperőművi, karbonmentes kapacitást adhat.
Központi elhelyezkedés a régióban, amely alkalmassá teszi az országot arra, hogy zöldáram-alapú ipari és logisztikai központ legyen.

Forrás, szerző: G7