Kiderült, miért felejtik el az Alzheimer-kórosok a szeretteiket
Érezd!, Egészség

Amerikai kutatók megfejtették, miért veszítik el az emlékeiket szeretteikről az Alzheimer-kórban szenvedők. Egy friss kutatás szerint a neuronok körüli védőhálók lebomlanak az agy hippokampuszának egy kritikus részében. Az egereken végzett kísérletekben rákgyógyszerként is tesztelt inhibitorok megőrizték ezeket a struktúrákat, és megvédték a memóriát. A felfedezés új lehetőséget kínál az 55 millió demens beteg számára, akik több mint 60 százaléka Alzheimer-kórban szenved.
Az Alzheimer-kór korai szakaszában gyakran észlelhető a rövid távú memória gyors hanyatlása, amelyet olyan mellékhatások kísérnek, mint a hangulatváltozás, a dezorientáció és a koncentrációs nehézségek. A betegség előrehaladtával ezek a hatások súlyosan terhelik mind a betegeket, mind szeretteiket. A páciensek ugyanis fokozatosan nem ismerik fel családtagjaikat és barátaikat.

Egy új tanulmány, amelyet a Virginiai Egyetem Orvosi Karának kutatói készítettek, kimutatta, hogy a neuronok közötti kapcsolatokat támogató rendszerek zavarában kritikus szerepe lehet ennek a fokozatos memóriavesztésnek. Az egészséges felnőtteknél a perineurális hálónak nevezett struktúra mátrixot alkot az agy bizonyos régióiban lévő neuronok körül, amelyek szabályozzák az idegi plaszticitást (az agy és az idegrendszer alkalmazkodókészsége), védelmet nyújtanak az oxidatív stressz (egyensúlyhiány) ellen, és stabilizálják a neuronokat összekötő szinaptikus (idegsejtek közötti) kapcsolatokat.

Ezek a stabilizáló hálók lehetővé teszik a neuronok megfelelő kommunikációját, a korábbi kutatásokból pedig kiderült, hogy erre azért van szükség, hogy a neuronok rögzítsék és tárolják az emlékeket. A kutatók feltételezik, hogy ezeknek a hálóknak a meghibásodása szerepet játszhat az Alzheimer-kór kifejlődésében.

Megakadályozható a memória szelektív elvesztése
Amikor a perineurális hálók felbomlottak a hippokampusz (az előagy egy része) CA2 nevű részében, a kísérleti egerek már nem emlékeztek a többi egérre, viszont a közelükben lévő tárgyakra igen. Ugyan ez a megfigyelés nem feltétlenül érvényes az emberekre is, az eredmények hasonlítanak az Alzheimer-kórban szenvedő embereknél jelentkező tapasztalatokra.

Lata Chaunsali, a tanulmány szerzője közölte, hogy a betegeknek nehézséget okoz visszaemlékezni családjukra és barátaikra, ugyanis korábban a perineurális háló védte ezeket az emlékeiket. Azon túl, hogy feltártak egy lehetséges mechanizmust, a kutatók azt is tesztelték, hogy megakadályozhatják-e az emlékek elvesztését az egerekben ennek a folyamatnak a megzavarásával.

Mátrix metalloproteináz (a szövetek lebomlásában résztvevő enzimek, MMP) inhibitorokat (az inhibitor lényegében egy gátlószer, olyan anyag, amely lelassít vagy leállít bizonyos biológiai folyamatokat a szervezetben) használtak, amelyeket a rák elleni gyógyszerként is tanulmányoznak. Ezek blokkolják azoknak az enzimeknek az aktivitását, amelyek képesek feloldani az extracelluláris mátrix (fehérjékből és szénhidrátokból álló hálózat) fehérjéit, mint például a perineurális hálókban levőkét. Ha az MMP-inhibitorok meg tudják őrizni ezeket a hálókat, a kutatók remélik, hogy a vegyületek megvédhetik a memóriát is. Az egereken végzett kísérletek pedig úgy tűnik, igazolják ezt a reményt.

A tanulmány megállapította, hogy az MMP-inhibitorokat kapó egerek perineurális hálói (vagyis olyan védőhálók, amelyek bizonyos idegsejteket burkolnak be az agyban, lényegében „rögzítik” a már kialakult idegi kapcsolatokat, ezért segítenek megőrizni a memóriát, de egyben csökkentik az agy képlékenységét is) kevésbé bomlottak le, és több emléket őriztek meg annak ellenére, hogy Alzheimer-kórban szenvedtek. Lata Chaunsali szerint ez a kutatás közelebb segítette őket ahhoz, hogy új módszert találjanak a betegség kezelésére, sőt, megelőzésére.

Becslések szerint jelenleg mintegy 55 millió demens ember él a világon, és az esetek több mint 60 százalékát az Alzheimer-kór teszi ki. Ahogy a népesség folyamatosan öregszik, ezek a számok várhatóan emelkedni fognak, és a következő évtizedben potenciálisan meghaladhatják a 80 milliót. Az új eredmények ígéretesek, de további kutatásokra van szükség ezek megerősítéséhez, továbbá vannak már gyógyszerek, amelyek késleltetik a perineurális hálók elvesztését, és ezzel együtt a memóriavesztést.

Forrás, szerző: index.hu