Áradt a felgyorsult Tisza, és mindent letarolt
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

A magyarországi kihalt falvakról szóló sorozat egyik legkülönlegesebb túrája, amolyan Tüskevár-érzés volt, amikor Tiszahalász emlékei után kutattunk. A sok évszázadig virágzó település 1876. március 24-én egyik pillanatról a másikra tűnt el a föld színéről. A folyószabályozás áldozata lett. Nyomai ma egy Tisza-szigetre vezetnek.

„Bozótharcra készüljenek! Hosszú nadrág, hosszú ujjú ing, kullancs- és szúnyogriasztó!”

– szólt már a telefonban is az intelem, amikor megbeszéltük a Tisza-tavon hajóztatással foglalkozó vállalkozóval, hogy juttasson el minket a sarudi kikötőből Tiszahalász területére. Ő lett a mi Matula bácsink, nemcsak tudta, hogyan jutunk el a rejtett Tisza-szigetre, hanem minden felröppenő madár, felugró hal és vízinövény nevét, különlegességeit is ismerte, és el is mesélte nekünk útközben.

Mint kiderült, nagyjából akkor is igaza volt, amikor kiszámolta előre az utunk időtartamát: „Mutatok néhány érdekességet, így kell egy óra, míg odajutunk, Tiszahalász helyén tíz perc alatt körbenézünk, a visszaút egy félóra”. Mivel azonban lenyűgözött minket a Tisza-tó szépsége, fotós kollégámból, Lakos Gáborból pedig előbújt a természetért rajongó kisgyerek, aki minden egyes nádast, fészket, kormoránt és más madarat lenyűgözve áll meg fényképezni, az odaút időtartama a tervezett duplájára nőtt. Főleg, mert elhajóztunk szűk nádi csatornákon egy tavirózsákkal teli részhez, amely leginkább a mesék tündérországára emlékeztetett.

A Tiszahalász emlékeit célzó nap végül leginkább ilyenfajta élményekről szólt, és jegyezzük is meg gyorsan, hogy mindenkinek tudjuk ajánlani a Tisza-tavi hajókázást: életre szóló élmény.

Hát és fenék
Mi azonban nem természetfilmet forgatunk, hanem a magyarországi kihalt falvak után nyomozunk.

A Tisza középső szakaszán az ártereken a középkorban a „hát” és a „fenék” elnevezésű területek váltották egymást (ezek egyébként földrajzi nevekben máig fellelhetők). A „hát” volt a kimagasló rész, amit normál esetben nem önt el az árvíz. A „fenék” pedig a mélyebb fekvésű, adott esetben egy fél évig is mocsaras, pangó, vizes terület.

Forrás, szerző: hvg.hu