Csődbe taszíthatja a magyar vidék jelentős részét, ha sokkal kevesebb uniós pénz jön
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

Nagy István agrárminiszter nemrég posztolt egy videót, amelyet 90 százalékban a Tisza Párt elleni politikai kirohanásnak szentelt, pedig a maradék 10 százalékban volt a lényeg. Az Európai Bizottság ugyanis épp akkor közölte, hogy 2028-tól radikálisan átalakítaná a mezőgazdasági támogatások rendszerét. Ez egy klasszikusan unalmas bürokratikus téma, de mi most megpróbáljuk leegyszerűsítve bemutatni, hogy miért óriási a tét egész Magyarországnak, és nem csak azoknak, akik a mezőgazdaságból élnek.

A magyar agráriumban az elmúlt négy évben átlagosan durván 700 milliárd forint vállalkozói jövedelem keletkezett évente a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. Nem meglepő módon az érték nagyon labilis, vannak sokkal jobb és sokkal rosszabb évek is. Míg 2022-ben 776, 2024-ben csak 548 milliárd forint keletkezett az ágazatban.

Eközben annak az uniós támogatásnak az átlagos értéke, amelyet a magyar gazdák és társas agrárvállalkozások közvetlenül azért kaptak, mert termeltek, kerekítve durván 500 milliárd forint volt. (Emellett vannak még a vidékfejlesztési pénzek, amelyekre pályázni kell, ezek összege jóval kisebb.) Azért számoltunk csak 2021 óta, mert jelenleg a 2021–27-es uniós támogatási ciklusban vagyunk, és ebben az időszakban azt az éves összeget kapjuk, amelyet az uniós döntési mechanizmusban kialkudtunk.

A szektor tehát egy átlagos évben úgy termel 700 milliárd forint jövedelmet, hogy kap hozzá 500 milliárd forint közvetlen uniós támogatást.

Már önmagában ez a két szám is rengeteg kérdést vet fel az ágazat állapotáról, de ha megnézzük a 2024-es évet, akkor még inkább el lehet gondolkodni az adatokon. Tavaly ugyanis minden valószínűség szerint jóval több pénz érkezett támogatásként, mint az az 548 milliárd forint, ami a gazdálkodók jövedelme volt. Támogatás nélkül tehát a tavalyi egyenleg erősen mínuszos lett volna, és bár a képlet bonyolultabb annál, mint ahogy itt most levezetjük, az egyszerűsítés segíthet megérteni, hogy a jelenlegi szerkezetében nem létezhet magyar agrárium uniós támogatás nélkül.

Miért van pánik?
Ugyan a támogatást 2027-ig a jelenlegi formában biztosan megkapjuk, de 2028–34 között megváltozhat sok minden. Azt, hogy mennyire, azért bonyolult megjósolni, mert a Bizottság javaslata ezúttal nem le-fel tologatja az értékeket, hanem alapvetően átalakítaná az egész rendszert. Így viszont nem lehet közvetlenül összehasonlítani a két hétéves ciklus számait. Sok jót azonban nem rejteget nekünk a terv, az biztos.

A jelenlegi ciklusban összesen 386 milliárd eurót osztanak szét a tagállamok között ezen a területen hét év alatt (egy bizonyos mechanizmus szerint, inflációval korrigálva évente, ha kell), de ebben az összegben a fent említett közvetlen támogatások mellett benne van még a vidékfejlesztési kalap is, amely durván 90 milliárd eurót tesz ki.

A következő ciklusban azonban lényegében minden agrárpénzt betennének egy új, gigászi méretű egységes alapba. Ez egyébként nagyrészt a jelenlegi kohéziós alapnak is az utódja lenne. Ezen belül agrárcélokra 296 milliárd eurót különítenének el, és ennek lenne része a vidékfejlesztési forrás is. Lényeges változás tehát, hogy a kevesebb pénz mellett még meg is szűnne az agrárpénzek címkézése, vagyis nem tisztázott, hogy ennek következtében át lehetne-e csoportosítani azokat más célokra (vagy akár fordítva, a mezőgazdaság is kaphatna pluszforrást más szektorok helyett).

Forrás,szerző: telex