Lecsap a kormány a Revolutra
Europethrob hírek ', Belföldi hírek

A bankok kérték, a kormány lépett: a külföldi és a magyar fintechek is fizethetik ezentúl a tranzakciós illetéket. Eddig az e-pénzes fizetések után nem kellett fizetni, a Revolut pedig a belső forgalmát e-pénzben bonyolította. A bankoknak az sem tetszett, hogy a tavaly elindult olcsó vállalati neobank, a Binx elkezdte elhalászni az ügyfeleiket, ám most már ők is nyöghetik a sarcot. A hazai alapítású fintech közölte: az árazásuk nem változik, de nem vennénk rá mérget, hogy ez örökké így is marad. A témáról szó lesz november 4-ei Banking Technology rendezvényünkön is, regisztráció és részletek itt!

Mi történik most?
Május közepén beszámoltunk a javaslatról, múlt héten csütörtökön jelent meg a közlönyben, és 31 nap múlva, július 20-án élesedik az a szabály, miszerint

az e-pénz egyenlegekre (tranzakciókra) is kiterjesztik a tranzakciós illetéket.

Eddig ezekre a műveletekre nem vonatkozott a tranzakciós illeték fizetési kötelezettség, és igaz volt ez akkor is, amikor egy e-pénz számláról (pl. egy Binx-számláról) „hagyományos” bankszámlára utal egy ügyfél. Ez a tranzakció ugyanis egy „korlátozott rendeltetésű fizetési számlán történő elkülönítéssel teljesülhetett".

Beindult a banki lobbi

Úgy tudjuk, hogy idén tavasszal már a legmagasabb döntéshozói szinteken lobbiztak a bankok azért, hogy a Revolut és a Binx – a bankok közvetlen kihívói – is fizessenek ugyanannyi tranzakciós illetéket, mint ők. Több hazai e-pénz kibocsátó társasággal és a Revoluttal is felvettük a kapcsolatot, ám a legtöbben élből elzárkóztak bármilyen hivatalos vagy háttér-kommunikációtól. A Binx azonban kérdésünkre közölte:

Üzleti szempontból természetesen ez egy új tényező, amellyel számoltunk. A törvénytervezet megjelenését követően elemeztük annak potenciális hatását, és szakértők bevonásával megállapítottuk: a BinX működése a törvény hatásával is fenntartható, az ügyfeleink számára kínált szolgáltatások színvonala és árazása nem változik.

A fintech társaság hozzátette azt is, „a tranzakciós illeték kiterjesztése értelmezésünk szerint nem a BinX-et célozta”.

Ezzel szemben banki forrásaink más narratívát vázoltak, egyértelműen úgy nyilatkoztak, tudomásuk szerint kifejezetten a Binx és a Revolut miatt kérte a szektor az adó kiterjesztését, és legfeljebb a Binxen kívüli e-pénz kibocsátók tekinthetők „járulékos kárnak”. Egyik banki forrásunk úgy fogalmazott, a szektorban elterjedt vélemény, hogy a Binx „bankosat játszott”, és ez lett a veszte.

Mi az az e-pénz kibocsátó engedély?
A fintech világban gyakori, hogy az új digitális szolgáltatók az induláskor legalábbis nem mindjárt egy teljeskörű banklicencet szereznek meg, hanem elektronikus-pénz kibocsátóként (electronic money instiution, EMI) lépnek be a pénzforgalmi piacra. Ez röviden annyit tesz, hogy ezek a cégek betétet nem gyűjthetnek, és alapvetően hitelt sem nyújtanak, tehát tevékenységük elsősorban az ügyfélpénzek elektronikus formában történő tárolására és kezelésére korlátozódik.

Az e-pénz kibocsátók ugyanis az „ügyfelektől átvett vagyont sajátjukként, azaz bankbetétként, nem kezelhetik, továbbá annak terhére hitel vagy pénzkölcsön nem nyújtható”. Egy elektronikus pénz kibocsátó csak saját forrásból nyújthat hitelt vagy pénzkölcsönt, melyek futamideje nem lehet több mint 12 hónap, és például jelzálog alapú kölcsönt, vállalati hitelkeretet sem adhat.

Miért a Binx?
Év elején írtunk részletesen a Binxről, amely egy olyan neobank, amely kifejezetten a vállalkozókat, cégeket szólítja meg egy olcsónak mondható digitális pénzforgalmi szolgáltatással. Ez azt jelenti, hogy az ügyfél pénz fogadhat és küldhet a számlájáról, kártyával költhet róla és extra feature, hogy a Számlázz.hu-val is integrálták a Binx számlákat. Úgy tudjuk, hogy a szektorban sokan e cikkünkből tudták meg, hogy a vállalkozói ügyfelekre célzó neobank

tranzakciónak többsége után nem kell tranzakciós illetéket fizetnie.

Úgy tudjuk, tavaly év végén a bankok közül már többen felfigyeltek a Binx térnyerésére, ugyanis elmaradoztak az új vállalati számlanyitások a korábbiaktól, és megjelent a Binx neve a listák első soraiban. Ez nem is csoda, ugyanis a tavaly nyáron elstartolt társaság

idén január végén közel 5 ezer ügyféllel rendelkezett, 70 milliárdos forgalommal és 100 ezer fölötti tranzakcióval zárta az évet.

A mostani változásokkal érintett hazai szolgáltatók közül érdemes még kiemelni a Bariont, mely alapvetően nem "csípte2 a bankok szemét, de mégis alanya lett az illeték kiterjesztésének. A Barion kereskedők ezreinél biztosít online fizetést, webshopok checkoutjánál találkozhatunk sokszor a nevükkel. A fintech egyike azon hazai alapítású és ma is többségi magyar tulajdonban lévő fintech vállalatnak, amely képes volt egy vállalati spinoffból saját lábra állni, tőkét gyűjteni és sikeresen felskálázódni. Ők adatvezérelt fizetési megoldásokat fejlesztenek, tavaly ősszel 15 országban voltak jelen, és akkor mintegy 18 ezer kereskedőt szolgáltak ki és évente 3-4 millióan fizetnek a rendszerükkel.

És miért a Revolut?
Több banki forrásunktól úgy tudjuk, hogy a Revolut az ügyfélpénzeket elektronikus-pénzre váltja, és a belső forgalmat e-pénzben számolja el, így két Revolut-felhasználó közötti tranzakció után nem kell befizetniük a tranzakciós illetéket. Ez az, amin a mostani szabály változtatni fog, tehát több illetéket fognak fizetni.

A Revolut több fórumon, háttérbeszélgetéseken és nyilvános eseményeken is azt állította több ízben, hogy a helyi szabályoknak megfelelő módon fizetik a tranzakciós illetéket a költségvetésbe, a bankok azonban ezt hajlamosak megkérdőjelezni, mondván, a rájuk is vonatkozó szabályozás után „nem nőtt meg eléggé a befizetett tranzakciós illeték mennyiség”, azaz nem nőtt annyival, mint amennyit ők a saját tranzakcióik szerint várnának.

Tavaly nyáron Léder Tamás, a Revolut akkori hazai vezetője (aki időközben az MBH Bankhoz igazolt) lapunknak azt nyilatkozta, hogy évente tízmilliárd forintos nagyságrendben fizetnek illetéket, de nem hárítják át az ügyfelekre.

Mi a tranzakciós illetéket minden egyes magyar ügyfelünk tranzakciói után befizetjük 2022 júliusa óta. Ez azért nem látszik a mi árazásunkban, mert versenyelőnynek fogjuk fel, hogy nem terheljük át az ügyfelekre. Továbbra is ingyenes nyújtjuk a szolgáltatást annak ellenére, hogy ez nekünk nettó költséget jelent

- mondta akkor Léder Tamás.

Legjobb tudásunk szerint nincs nyilvános adat a magyarországi e-pénz kibocsátók belső forgalmáról, ugyanakkor a lassan kétmillió ügyféllel rendelkező Revolut az éves jelentésével együtt azt elárulta, hogy a magyarországi tranzakcióik száma meghaladta a 309 milliót 2024-ben, ami 68%-os növekedést jelent az előző évhez képest, a tranzakciók 78%-a belföldön történt. Nem tudjuk pontosan, ebben a belső forgalom, a kártyák és a Revolutról induló utalások mekkora arányt képviselnek, azt sem, hogy mekkora értéket képviseltek, viszont az kiderül belőle, hogy tetemes mennyiségű tranzakcióról van szó, hiszen

a belföldi revolutos tranzakciók száma 241 millió körül volt, ez nagyságrendileg megegyezik a teljes magar bankrendszer Azonnali Fizetési Rendszerében zajló tranzakciószámmal, ami 233 millió volt.

A Revolutot természetesen megkerestük kérdéseinkkel, ám nem kívántak nyilatkozni az ügyben semmilyen formában.

A fintechek nincsenek elragadtatva
Megkérdeztük a Magyar Fintech Szövetség elnökét, Ács Zoltánt, hogy mi a véleményük a szabályozásról. A szakember szerint nem túl szerencsés, hogy az innovatív üzleti modellekkel rendelkező induló cégek esetében mindjárt ugyanazt a szabályozási megfelelést várjuk el, mint a nagybankoktól. Ennek a nyilvánvaló következménye szerinte, hogy egy ilyen környezetben egyszerűen nem lesznek innovatív induló cégek.

Helyette oda fognak menni, ahol az ilyen vállalatokat kezdetben búra alatt nevelik, például Hong Kong, Szingapúr vagy az Egyesült Királyság, de jó példa a közelünkben Litvánia is. Így tűnnek el az egyenlő verseny jegyében a kihívók, és végül nem lesz verseny.

Ács Zoltán szerint ennél még rosszabb forgatókönyv, hogy mivel az ügyféligény továbbra sem tűnik el, "külföldi cégek jönnek be magyar cégek helyett, ami nemcsak a nemzetgazdaságnak nem kedvező, de az MNB őket sokszor megfelelően felügyelni sem tudja, így még a fogyasztóvédelmi szempontok is sérülnek."

A Magyar Fintech Szövetség szerint "a helyes álláspont, ha kezdetben, amíg egy-egy fintech cég apró és csekély ügyfélszámmal bír, ne terheljük őket agyon, és csak egy bizonyos méret elérése után kelljen ugyanazoknak a terheknek megfelelniük, mint mondjuk egy banknak. A nyilvánvalóan szabályozói arbitrázsra építő üzleti modellek így is biztosan ki fognak esni, de így nem öntjük ki a káddal együtt a gyereket is”.

Tranzakciós illeték változások
Technikailag több mint 10 éve fizetik a bankok a tranzakciós illetéket, ám az áthárítás miatt helyettük elsősorban a vállalati, és kisebb részben a lakossági banki ügyfelek viselik a terhet. Az illeték kivezetéséért már a bankoksem igazán lobbiznak, hamar belátta a szektor, hogy fontos költségvetési tétel vált az eredetileg csak ideiglenesen bevezetni tervezett adóból. 2025-ben becsléseink szerint durván 600 milliárd forintot várhat a költségvetés tranzakciós illetékből, ezt pár milliárd forinttal toldhatja meg a mostani kiterjesztés.

Tavaly már két körben emelkedett az illeték mértéke. Augusztus 1-jétől

általános esetben (ideértve az értékpapír tranzakciókat is) az illeték mértéke 0,45 százalékra emelkedik 0,3 százalékról, és fizetési műveletenként legfeljebb 20 ezer forint lehet (ez utóbbi 10 ezer forintról emelkedett);
készpénzfelvétel esetén 0,9 százalékra emelkedett 0,6 százalékról.

Forrás, szerző: portfolio.hu