Koncert közben tűnt el Hobo
Sztárhírek, Belföld

Hosszú, tömött sorokban ballagtak az emberek a sportaréna felé a mínusz 5 fokos februári hidegben. De mit sem számít mindez, hiszen a magyar könnyűzene fenegyereke, Földes László Hobo ad koncertet, nem is akármilyet, hiszen 80 éves lett.
Akárhonnan is nézzük, a tény, hogy valaki ennyi idősen még aktív, sőt rendszeresen koncertezik, komolyan lenyűgöző. Meglepődtem, amikor tavaly láttam a plakátokat, hogy 2025 februárjában 80 évesen Hobo újra nagykoncertet hoz össze. Persze az igazsághoz tartozik, hogy egy ehhez hasonló villámcsapásszerű felismerés még 2013-ban taglózott le, amikor szembejött velem a hír, hogy Yoko Ono, az elpusztíthatatlan tiszteletbeli ötödik Beatles-tag háromórás koncertet adott Berlinben, így ünnepelve 80. szülinapját.

Te jó isten! Nem hiszem el, hogy 80 éves, és koncertezik! – csaptam a homlokomra. Azóta persze a fizikai hordozókon történő lemezeladások továbbra is lejtmenetben vannak, ezért nem volt meglepő a fordulat, hogy a kétezer-tízes évek második felétől a 70+ korú nyugati zenészvilág mindinkább az élő fellépéseket részesíti előnyben. Nos, a tény, hogy Földes László tehát 80 lett, és koncertet ad, így – a kortárs nagy öregek turnéinak ismeretében – nem volt meglepő. És ismét megtöltött egy stadiont rajongóival.

HBB a kimenőnapon
Mindjárt jön a koncert is, de előtte még annyit, hogy Hobo munkásságát 1979 óta követem nyomon. Egy évvel korábban alakult a Hobo Blues Band, de igazán 1979 nyarán futott be idehaza, amikor a Kisstadionban a svájci Krokus és az Omega előzenekaraként játszottak. Azt nem láttam, viszont 1979 őszén elvittek katonának. Akkoriban, akit felvettek az egyetemre, annak a tanulmányok megkezdése előtt egy évet a seregben kellett szolgálni. Hát, így utólag már szívesen kihagytam volna azt a 12 hónapot. A bölcsészhallgatókat és a színművészetiseket akkoriban Hódmezővásárhelyre vitték, ahol a laktanya gépesített lövészezredébe osztottak be bennünket.

Nagyon ritkán lehetett hazamenni, és hát Budapest és Hódmezővásárhely akkoriban vonaton egy kiborító félnapos utazást jelentett. Egyik szombaton a század váratlanul kimenőt kapott. Ez azt jelentette, hogy este hattól 10-ig kimehettünk a városba körülnézni.

Mit csináljunk?

– kérdezték többen, míg az egyikük ki nem szúrta a házfalon a kis plakátot, hogy este 7-től HBB-koncert lesz a művelődési házban. Jobb javaslat nem érkezett, így bevonultunk a koncertnek otthont adó műintézménybe.

A klasszik felállásban döngető HBB beszippantotta a szakasznyi katonát, akik néhány üveges kőbányai sörtől felbátorodva ordítva énekelték a könnyen skandálható ütős refréneket. Hobo és Deák Bill Gyula hihetetlen színpadi show-t eresztettek el, és ez a turné már zömében olyan későbbi slágereket is bemutatott, mint a Hey Joe!, a Leples bitang, a Rózsadomb blues, a Ki vagyok én? vagy éppen a Középeurópai Hobo Blues II., amely végül az 1980-as debütáló album címadója lett.

Forrás,szerző: index.hu