Az austini Texasi Egyetem biológusai egy új kutatás során többgenerációs emléket fedeztek fel az Escherichia coli rajzásos mozgékonyságában. Azt találták, hogy az E. coli sejtjeinek vasszintjét használja a különféle viselkedésekről szóló információk tárolására, amelyek aztán bizonyos ingerekre reagálva aktiválhatók.
Érdekes felfedezést tettek amerikai kutatók: az emberi bélflórában is megtalálható E.coli baktériumok képesek „emlékeket” létrehozni arról, hogy mikor kell olyan stratégiákat kialakítani, amelyek veszélyes fertőzéseket okozhatnak. Ilyen stratégia például az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia vagy a baktériumrajok kialakítása, amikor több millió baktérium találkozik egyetlen felületen.
A tudósok korábban már megfigyelték meg, hogy azoknak a baktériumoknak az utódai, amelyek már korábban is rajzottak (nagy csoportjaik vándoroltak egy felületen), javítani tudják rajzási teljesítményüket. A Texasi Egyetem kutatócsoportja arra volt kíváncsi, hogyan történik ez. A baktériumoknak ugyanis nincsen agyuk, nincsen neuronjuk, szinapszisuk vagy idegrendszerük, így az emlékek sem olyanok, mint az embereknél. Ehelyett a számítógépre mentett adatokhoz hasonló „memóriákat” őriznek, méghozzá vasszintek tárolásával – jöttek rá a kutatók. Ez a különleges tárolórendszer teszi lehetővé a baktériumok számára, hogy múltbeli körülmények alapján módosítsák a viselkedésüket, például ellenálljanak az antibiotikumoknak vagy rajok alakuljanak ki, ráadásul ezek alapján a jövőbeli teljesítményük is jobb lehet.
A korábbi viselkedésnek az emlékét, amely egyébként a baktériumok belső vasszintjéhez kötődik, epigenetikai jelek útján öröklik a következő generációk, legalább négy generáción keresztül, és a hetedikre elhalványulnak – mutatták ki a kísérletek. (Az epigenetika a gének öröklődésének olyan formája, amelyik nem jár együtt a DNS szekvenciájának megváltozásával.)
Forrás, szerz: hvg.hu