A Tatai-medencében, Tatabányától 10 kilométerre fekszik a szabálytalan ötszög alaprajzú középkori erősség, Vitány vára.
A Vitányi vár
Építtetője ismeretlen, valószerűsíthetően a Csákok nevéhez köthető. Első írásos emléke először Károly Róbert idejéből, 1324-ből maradt ránk.
A vár az Észak-Vértesben, egy 377m-es magasságú hegygerincen épült, az épületre szűk alépítmények és szélesen nyíló kilátás jellemző. Bél Mátyás ezzel kapcsolatosan meg is említi, hogy a törökök megszállása után hamar el is hagyták, nehezen védhető paraméterei miatt.
A Vitányi vár fénykorában 35 falu és a tata-bicskei út ellenőrzése tartozott alá.
Vitány Nagy Lajos uralkodásától 1410-ig a győri ispánsághoz tartozott, majd Zsigmondelzálogosította Hohenzollern Frigyesnek, ezután pedig 1439-ben Rozgonyi István birtokába került.
A Rozgonyi család kihalása után II. Ulászló 1493-ban Egervári László horvát bánnak adta, 1532 után Héderváry birtok lett.
A török harcok idején többször gazdát cserélt. A tizenötéves haború után Pálffy Miklósnak köszönhetően végleg magyar tulajdonba került, de a császáriak 1598-ban mégis felrobbantották.
Vitány várának romjai
A ma romos állapotban látható Vitányi vár szépségében vetekszik gesztesi rokonával, ám védelmi funkciói ez utóbbinak voltak jelentősebbek.
Nehezen megközelíthető helyen, közel Felsőgallához található, de érdemes nagyobb túrára is rászánni magunkat, mert különlegesen szép környzete és a vár látványa kárpótolja fáradtságunkat.