Veszprémi Állatkert
Veszprém, 8200 Veszprém, Kittenberger Kálmán utca 15
A Veszprémi Állatkert története
A veszprémi vadaspark - a debreceni után néhány hónappal - harmadikként alapított állatkert hazánkban a Fővárosi Állat- Növénykert után. Veszprém egykori szeméttelepének helyén jött létre, és csupán 5 hónap kellett a felépítéséhez. 1958. augusztus 1-jén nyitották meg, Kittenberger Kálmán Úttörő Növény- és Vadasparknéven. Névadója, Kittenberger Kálmán, a nagy Afrika-kutató számára egy mellszobrot is emeltek a főbejárat előtt. Az intézményt Anghy Csaba, a budapesti állatkert főigazgatója, özvegy Kittenberger Kálmánné és a járási Úttörőszövetség titkára, később az állatkert igazgatója, Kasza László társaságában nyitották meg.
Az Úttörőszövetség hamar kihátrált az akkor még kicsinek számító Veszprémi Állatkertfenntartásából, annak feladata teljes egészében a Veszprém városára szállt. 1960-ban első igazgatója Répási László lett, majd egy 1963-as revízió következtében őt váltotta Kasza László, akinek nevéhez fűződik az állatkert országos népszerűségének megteremtése. Ekkoriban indult hódító útjára az állatkert sztárja, Böbe a csimpánz is.
A 80-as, 90-es években elmaradtak a kötelező fejlesztések, így 2000-ben az állatbemutatók és maga az állatkertnek is jelentős része elavultnak számított. A 2001-es nonprofit szervezetté történő átalakulás nagyarányú rekonstrukciós program elindulásával is együtt járt.
Az állatkerti rekonstrukciós program első állomása a 2003 elején megépült medvekifutó volt. Addig ezek az állatok korábban egy kis méretű ketrecbe voltak bezárva. 2006-ban alaszkai fehér farkasok költöztek a kifutóba a medvék társbérlőiként. A következő években lezajlott fejlődés eredményeként 2007-ig a csimpánzok kivételével valamennyi állat korszerű, igényeinek megfelelő kifutóba költözhetett. 2009-ben pedig végre a csimpánzok is korszerű kifutót kaptak.
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark ma már újra beállhat a neves európai állatkertek sorába. Ma azonban már nem a gazdag állatállományának, hanem korszerű, az állatok igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítő férőhelyeinek, valamint a ritka és veszélyeztetett fajok egyre nagyobb számának köszönhetően.
Az állatkert látnivalói, programjai:
A cél az állatok természetes igényeiknek megfelelő méretű és kialakítású kifutókban való tartása, és több nemzetközi fajmegmentési programban való részvétel. Ezen kívül fontosnak tartják a nevelést, oktatást is: rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat.
Az állatkert tagja az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének (EAZA) és aMagyar Állatkertek Szövetségének. Évről évre részt vesz a nemzetközi természetvédelmi kampányokban (Bushmeat-. Tigris kampány, Shellsock-kampány), szerepet vállalfajmegmentési és tenyésztési programokban (EEP, ESB).
Böbe, a veszprémi állatkert csillaga
Az állatkert leghíresebb lakója Böbe a festeni is tudó csimpánz volt. 1963 – ban, féléves korában került az állatkertbe. Mamáját vadászok lőtték le.
Találékonyságával, játékosságával és hihetetlen értelmi képességeivel hamar kinőtte Veszprém kereteit, és az ország leghíresebb állatává vált. Egyszer megszökött az állatkertből és beállított egy vacsorázó családhoz. Csak akkor volt hajlandó visszamenni, mikor gondozója motorral ment érte – imádta ugyanis a száguldást.
Több róla készült filmnek játszotta a főszerepét. 1970-ben pusztult el, az állatkertben egy fából faragott portréja őrzi emlékét, és itt található meg Böbe sírja is.
Csak a Veszprémi Állatkertben látható fajok, alfajok
Ibériai farkas
Srí Lanka-i leopárd
Dzseláda
Kilencöves tatu
Impala
Csíkos gnú
Pettyes szarvas
Szakállas bagoly
Szervál