A 13. század végén épített szegedi vár hosszú századokon keresztül az Alföld legnagyobb téglavára volt. Ezidőben Szeged városának központi épületének számított a vár, több meghatározó eseménynek is otthon adott, ilyen volt például az 1444-ben megkötött szegedi béke, vagy Hunyadi Mátyás királlyá választásának tárgyalásai.
A török megszállást követően a vár többé már nem töltötte be eredeti funkcióját, a Habsburg uralkodók börtönként használták. Ezután, a szegedi Nagyárvíz során az épület kis híján megsemmisült. A vár még álló részét, a Mária Teréz kaput 1999-ben felújították, az intézményben pedig kiállítóhely, régészeti raktár és egy tanácsterem kapott helyet. A rekonstrukció alatt találtak rá az egykoron az udvar közepén álló középkori templom maradványaira.
A régészeti maradványok mellett a kőtárban megtekinthetőek még a vár bontásának alkalmával előkerült román, gótikus, reneszánsz és barokk faragott kövek is.
A szegedi Vármúzeum és kőtár 2019-ben nem látogatható.
A török megszállást követően a vár többé már nem töltötte be eredeti funkcióját, a Habsburg uralkodók börtönként használták. Ezután, a szegedi Nagyárvíz során az épület kis híján megsemmisült. A vár még álló részét, a Mária Teréz kaput 1999-ben felújították, az intézményben pedig kiállítóhely, régészeti raktár és egy tanácsterem kapott helyet. A rekonstrukció alatt találtak rá az egykoron az udvar közepén álló középkori templom maradványaira.
A régészeti maradványok mellett a kőtárban megtekinthetőek még a vár bontásának alkalmával előkerült román, gótikus, reneszánsz és barokk faragott kövek is.
A szegedi Vármúzeum és kőtár 2019-ben nem látogatható.