Máriaremete Kisboldogasszony Bazilika templom
Budapest II. kerület, 1029 Budapest Templomkert utca 1.

Budapest II. kerület, 1029 Budapest Templomkert utca 1.

Történet

A török hódoltság alatt az ország más falvaihoz hasonlóan a Buda környéki községek jó része is elpusztult. A gazda nélkül maradt hidegkúti birtokot Kurz Ignác báró, királyi kamarás kapta, és a „divatnak” megfelelően 1697-ben precíz, szorgos munkához szokott német családokat telepített le, azonban zömmel csak az 1720-as években költöztek ide a katolikus vallású Rajna-vidéki emberek. Közöttük volt egy fiatal lány, Thalwieser Katalin is, aki magával hozta a svájci einsidelni bencés kolostor templomában lévő csodatévő Mária képmását. Az eredetit egy Meinard svájci remete készítette. Ennek Boldogságos Szűznek tulajdonította, hogy boldog házasságot kötött egy Liezenpold György nevezetű jómódú polgárral, a képet kiakasztotta a közeli erdő egyik tölgyfájára (a forrásokban tölgy- és kőrisfát egyaránt említenek), melynek maradványait 1968-ban találták meg. A legenda szerint az idős, vak budai Forstmar asszony éppen a Boldogságos Szűz előtt imádkozott, amikor visszanyerte szeme világát. Ennek hírére indult meg a zarándoklat búcsújárás a csodatévő helyre. Rögvest deszkakápolnát építettek az akkori földesúr Trsztyánszky Ignác utasítására. A kibontakozó Mária-tisztelet jele a XVIII-XIX. század fordulóján a kegykép számára készített copf stílusú, aranyozott fakeret. A kép és a hely a „remete" nevet a svájci Einsiedelnről, a kultusz eredeti helyéről nyerte. A megmaradt néhány XIX. századi fogadalmi tárgy közül különösen érdekes az 1838-as pest-budai árvíz alkalmából felajánlott fogadalmi kép, amelyen az óbudai Selyemgombolyító látható.

A tervet Schönner Ferenc és Hauszmann Alajos készítették, a kivitelezést Hauszmann Sándor építőmester felügyelte. A neogótikus stílusú templom 700 négyzetméteres. Hossza 44, szélessége 15, magassága ugyancsak tizenöt méter, a torony 54 méterre magasodik. Az új kegytemplomot 1899. október elsején szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, Wolafka Nándor és Bogisich Mihály címzetes püspökök, nagyszámú papság és mintegy tízezer hívő jelenlétében.

II. János Pál pápa 1991-ben a „basilica minor” címet adományozta az egykoron önálló Pesthidegkút területén fekvő máriaremetei templomnak.