Zádor-híd és környéke
Karcag, Karcag

A nagy alföldi vízrendezések előtt a Karcag-Debrecen útvonal egyik fontos átkelőhelye volt a Zádor-eret Karcag keleti határában átívelő Zádor-híd. Az áradások miatt sokszor járhatatlan út miatt felmerült az igény egy híd építésére. 1804-ben a Jászkun Kerületek megbízásából Bedekovich Lőrinc elkészítette a híd terveit. Alapkövét 1806-ban tették le, építője Magorányi József egri kőművesmester. Az 1809-ben elkészült híd kb. 80 méter hosszú, kilencnyílású, kőalapzatú, téglaboltozatú volt. Jelenlegi ötíves alakját 1830-ban nyerte el egy hatalmas tavaszi árvíz miatt, amikor a lezúduló víz két-két szélső boltívét elsodorta. 
1833-ban ötnyílású hídként újították fel.

A magában álló Zádor-híd, mely alatt már nem folyik víz, a nagykunsági vízi világ hiteles tanúja.
A várostól északkeletre, a régi Pest-Szolnok-Debrecen postaút mentén található műemlék Zádor-hidat és a környező szikes pusztát 71,5 ha-os kiterjedésben 1976-ban nyilvánították védetté. A terület védetté nyílvánításának célja nem csak a kultúrtörténeti értékként is jelentős híd megóvása, hanem a jellemző hagyományos pásztorkodás eredeti környezetben történő bemutatása is.