2026. Október 15. Csütörtök - 19:00
Fitos Viktor-Valla Attila-Bódis Gábor:
A TENKES KAPITÁNYA
„NEM HALUNK SZOLGÁN!”
(kalandmusical)
Örsi Ferenc forgatókönyvének felhasználásával
SZEREPOSZTÁS
Eke Máté, a Tenkes kapitánya…………………………………Dósa Mátyás/Orth Péter
Veronika………………………………………………………………..Nyomtató Enikő
Siklósi bácsi…………………………………………………Földes Tamás/Tóth Sándor
Buga Jakab…………………………………………………..…………..Rozsáyi Márkó
Béri Balogh Ádám, brigadéros……………………………………………..Varga Lajos
Eberstein Echbert, ezredes……………………………………………...….Bódis Gábor
Amália, a felesége………………………………………Cserjési Beatrix/Germán Lívia
Pityik őrmester……………………………………………………………Kovács Attila
Tábornok……………………………………………………………………Mikó István
Helén, a felesége………………………………………………………..….Szabó Anikó
Bruckenbacker Alfonz, kapitány…………………………………….……Bacskai Zsolt
Dudva úr, a kocsmáros……………………………………………………..Fitos Viktor
Rózsa, cigánylány…………………………………..…Nagy Fruzsina/Tóth Szilvia Lilla
Vogeller………………………………………………………………Czimbula Gergely
Csergő Jani………………………………………………………….Czimbula Bendegúz
továbbá kurucok és labancok.
Díszlet: Tóth Kázmér (Scabello) Jelmez: Szuper Tak-ker, Tonita
Koreográfus: Borbély Krisztina
Rendező: Bódis Gábor
Fitos Viktor-Valla Attila-Bódis Gábor: A Tenkes kapitánya c. kalandmusical-je méltó emléket állít a kuruc hagyományoknak, a közkedvelt filmsorozat történetét pedig új köntösbe bújtatva, színházi közegben, a fiatalabb generációkkal is megismertetheti, mindamellett, hogy igazi zenés családi darab!
Miért lehet „A Tenkes kapitánya” a család kedvence, népszerűsége miért lehet minden generációban töretlen?! - Valószínűleg egyrészt azért, mert jó a kiindulópont, hiszen sikerült olyan fejezetet találni a magyar történelemből, amelyik teljes körű társadalmi egyetértés fényében él a szóbeli és az írott kulturális hagyományban egyaránt. A kuruc-labanc jó-rossz megfeleltetése nem osztotta és nem is osztja meg a Magyarokat. A Rákóczi-szabadságharc előtti és utáni népi emlékezet leegyszerűsítésekkel él. Egyértelmű a szituáció: tudjuk, kik a jók, kik a rosszak. A rosszak nagyon gonoszak és/vagy nagyon buták, a hősök végtelenül igazságosak és ügyesek; és a végén a jó elnyeri méltó jutalmát, a rossz pedig a büntetését.
Ugyanakkor a Rákóczi szabadságharc jelmondata “Cum Deo pro Patria et Libertate” - Istennel a hazáért és a szabadságért ma különösen aktuális. Fel kell készülnünk ugyanis a járványok és a bevándorlás korára, amelyben nem lehet másra támaszkodni, mint amire annak idején Rákócziék is.
Továbbá Örsi Ferenc a film alapjául szolgáló forgatókönyve, s egyben regénye „A Tenkes kapitánya” igazi kalandregény a szó legnemesebb értelmében. Nem folyik sok vér, nincs kegyetlenkedés, a félelem helyett inkább az izgalmat élheti át a néző, ahogyan a legjobb klasszikus kalandfilmek megtekintésekor.
Eke Máté, a főhős pedig igazi mesehős, hősszerelmes, aki bámulatosan tudja változtatni az alakját, ha akarja, úgy néz ki, mint egy fürdőmester, vagy kereskedő, avagy labanc közkatona, akik igazán ismerni vélik, azok pedig csak úgy emlegetik: A Tenkes kapitánya. Eke Máté magyar variánsa Robin Hoodnak, a Fekete Tulipánnak, vagy a Vörös Pimpernelnek, aki borsot tör a gonoszok orra alá és megvédi a szegényeket. A szereplők nem túl komolyak, túl drámaiak, a játékukban mindig van egy kis vígjátéki, bohózati jelleg, ami lehetővé teszi, hogy a néző a játékot érzékelje, ugyanakkor a beleélést, a pozitív szereplőkkel való azonosulás lehetőségét is meghagyja, azonban a musical feldolgozásban a dallamok és a dalszövegek hangolnak a drámaiság és komolyság javára az arányokon, ami életszerűbbé teszi a történetet.
„A Tenkes kapitánya” tehát társadalmilag elgondolkodtat, ugyanakkor a jelen valóságára is utaló szituációkra a humor eszközével is reagál. A fentiek figyelembe véve és Örsi regényének minden erényét megtartva döntöttünk szerzőtársaimmal, Valla Attila, Huszka Jenő- és eMeRTon-díjas dalszövegíró, fordítóval és Fitos Viktor zeneszerző, színész, zenésszel, hogy elkészítjük és a Mandala Dalszínházzal bemutatjuk a „A Tenkes kapitánya” zenés színházi adaptációját.
Helyszín: MÜHA Művészetek Háza